�ldott bog�ncs (Cnicus benedictus, Carduus benedictus): Nevezik m�g �ldottfûnek, keserû bog�ncsnak, benedekfûnek. A druid�k szent n�v�nye, mindenekelõtt v�delmet �s erõt ad. A kertben termesztve t�vol tartja a h�zt�l a tolvajokat.

Bab�r (Laurus nobilis): Annak idej�n a H�rmas Istennõ papnõi bab�rlevelek �get�s�vel n�velt�k l�tnoki k�pess�geiket. Ha bab�rlevelet tesznek a p�rn�juk al�, ez szint�n ihletet adhat, �s l�tom�sokat hozhat. A bab�r semleges�ti az �rtalmas hat�sokat, �s megsz�nteti az akad�lyokat.

Bazsalikom (Ocimum basilicum): Bazsalikom �get�s�vel semleges�thetik az otthonukat s�jt� negat�v befoly�sokat. Ha val�ban alapos megtisztul�sra �s v�delemre v�gynak, hintsenek a helyis�gek sarkaiba kev�s bazsalikomot, s tegyenek a f�rdõviz�kbe is.
 
Bodza (Sambucus nigra): A ny�rk�z�pi napfordul�n a Feh�r H�lgynek �ldozt�k. A druid�k j�t�kony �s ront� var�zslatokat is v�geztek vele. Ha valaki a ny�rk�z�pi �nnepen meg�llt egy bodzabokor alatt, ugyanolyan hat�sa volt, mintha gomb�kb�l l�trej�võ t�nd�rk�rbe �llt volna, azaz megl�tta a "kis n�p" k�pviselõit. A bodz�b�l k�sz�lt var�zsp�lc�val elûzhetik a gonosz szellemeket vagy gondolatalakzatokat. A bodzas�pb�l vagy bodzafuvol�b�l elõcsalt dallamok ugyanilyen hat�s�ak.

Bojtorj�n (Arctium lappa): �ztassanak egy mar�k bojtorj�nt egy v�d�r v�zbe, �s moss�k f�l vele a padl�t. Ez t�vol tartja a negat�v hat�sokat, v�d �s megtiszt�t.
 
Cickafarkk�r� (Achillea millefolium): Nevezik m�g eg�rfark� fûnek, ezerlevelû fûnek, h�t�vi szerelemnek. F�st�lõszerekhez adva jelentõsen fokozza a j�sk�pess�geket, ezenk�v�l szerelmi var�zslatokn�l is hat�sos. Boldog h�zass�got eredm�nyez.

C�drus (Cedrus libani): Nevezik m�g az �let F�j�nak, Arbor Vitae-nek, s�rga c�drusnak. A druid�k szent f�ja. A kontinens kelt�i annak idej�n c�drusolajban konzerv�lt�k az ellens�gek lev�gott fejeit. Ha tenyer�ket a levelekre helyezik, a f�ld energi�i �t�ramolnak �n�kbe.

Di�f�l�k, makkgub�k: A druid�k szentnek tartott�k, �s sz�mos var�zslatukhoz felhaszn�lt�k ezeket. N�ha var�zsp�lc�juk hegy�re is makkgub�t erõs�tettek. A di�f�l�k term�kenys�gi var�zslatokn�l tesznek j� szolg�latot.

�ger (Alnus glutinosa): A druid�k szent f�ja. A belet k�nnyen kitolhatj�k a friss, z�ld �gerhajt�sokb�l, s ek�ppen nagyszerû s�pot kapnak. Ha t�bb hajt�st �sszefognak, �s egyik v�g�ket facsappal, agyaggal vagy erre alkalmas, megszil�rdul� vegy�lettel ledugaszolj�k, az �gy k�sz�lt s�ppal megid�zhetik az element�lokat. A s�pb�l elõcsalt hangmagass�g a hajt�sok hossz�t�l f�gg. A r�gi babona, hogy a szeleket s�psz�val elõ lehet csalogatni, innen sz�rmazik.

Feh�r �r�m (Artemisia absinthicum): Belõle k�sz�l az abszint. A druid�k szent n�v�nye, var�zshat�sa igen nagy; a holdistens�gek uralma alatt �ll. Nagyobb mennyis�gben fogyasztva f�lhalmoz�dik a szervezetben �s erõsen m�rgezõ hat�s�! Samhain (mindenszentek) idej�n m�s f�st�lõszerekkel egy�tt �getve megn�veli a j�võbe l�t�s k�pess�geit �s a szerelmi es�lyeket. K�l�n�sen a fekete �r�mmel tan�csos p�ros�tani. Fokozza a f�st�lõszerek �rd�gûzõ, v�delmezõ hat�s�t.

Fekete f�ldit�k (Bryonia alba, Bryonia dioica): M�rgezõ! Nevezik m�g angol mandrag�r�nak, h�lgyek gy�gyul�s�nak �s b�d�s g�ny�nek is. Gy�kerei helyettes�thetik a k�l�nben igen ritka mandrag�ragy�keret. Ha egy darab gy�keret p�nzre helyeznek, p�nz �ll a h�zhoz.

Fekete nad�lytõ (Symphytum officinale): Nevezik m�g pozdornak, fekete gyop�rnak. A levelekbõl �s gy�kerekbõl k�sz�lt te�k, tinkt�r�k �s borogat�sok gyors�tj�k a sebek �s csontt�r�sek gy�gyul�s�t �s megsz�ntetik a ki�t�seket. �tipoggy�szuk nagyobb biztons�gban lesz, ha mindegyik csomagban elhelyeznek egy darabka gy�keret.

Fekete �r�m (Artemisia vulgaris): Nevezik m�gtenger�szdoh�nynak, boszork�nyfûnek, �regembernek. A druid�k szent n�v�nye. D�rzs�lj�k be a friss n�v�nnyel krist�lygoly�ikat �s var�zst�kreiket, hogy megn�velje var�zserej�ket. A fekete �r�m m�gikus kisug�rz�sa akkor a legnagyobb, ha telihold idej�n gyûjtik �ssze. �ztassanak negyed uncia (kb. 30 g) fekete �rm�t egy �veg borban h�t napig, kezdj�k a mûveletet �jholdkor. Ha kis adagot leszûrnek �s megisznak belõle, ez meg�les�ti l�tnoki k�pess�geiket, t�bbek k�z�tt a krist�lyj�sl�s sor�n. Ha a ny�ri napfordul� idej�n gyûjtik, szerencs�t hoz.

Fenyõ (Pinus spp.): A fenyõtobozokat magukn�l hordva megn�velhetik term�kenys�g�ket. Kiv�l� tiszt�t� f�rdõt k�sz�thetnek, ha tûlevelekkel megt�ltenek egy laza sz�v�sû zacsk�t, s f�rdõvizet folyatnak �t rajta. A szabadt�ri var�zslatok t�rs�geit fenyõs�prûvel tiszt�thatj�k �s szentelhetik meg.

Fûz (Salix alba): A Hold hat�sa alatt �ll, �s a Feh�r H�lgy f�ja. A fûzligeteket annyira szentnek tartott�k, hogy a papok, papnõk �s k�zmûvesek ide j�rultak, hogy �kessz�l�sra, l�tnoki k�pess�gekre, tehets�gre �s ihletre tegyenek szert. Ha k�rnek valamit egy fûztõl, k�ssenek csom�t egyik hajl�that� hajt�s�ra, majd miut�n k�v�ns�guk teljes�lt, oldozz�k el ezt a csom�t.

Galagonya (Crataegus oyacantha): Nevezik cseregalagony�nak, m�jusf�nak is. A druid�k szent cserj�je. A belõle k�sz�lt var�zsp�lc�k erõs var�zserõvel b�rnak. A vir�gok felajzz�k a f�rfiak erotikus fant�zi�j�t.
 
H�romlevelû l�here (Trifolium spp.): A druid�k szent n�v�nye, az isteni h�rmass�got jelk�pezi. Ha l�her�t szednek, mindig hagyjanak ott valamit fizetts�g gyan�nt, mert a l�here a "kis n�p" �s a t�nd�rek kedvenc n�v�nye. Az olt�rt l�herelevelekkel fel�kes�tve valamennyi h�rmas isten elõtt tisztelegnek. Amennyiben magukkal hordanak egy l�herelevelet, ez szerencs�t hoz �s v�delmet ad; a n�gylevelû l�her�vel a katonas�g al�l lehet kib�jni.
 
Illatos macskamenta (Nepeta cataria):, A harcosok csat�ba indul�s elõtt r�gt�k, hogy megn�velj�k k�zdõkedv�ket. Nagy, megsz�r�tott leveleit var�zsk�nyvek k�nyvjelzõik�nt is haszn�lhatj�k j�t�kony befoly�sa miatt. Ha adnak belõle a cic�nak, ezzel term�szetf�l�tti k�tel�kekbe l�pnek a h�zi kedvenccel.

Kamilla (Anthemis nobilis): Olyan a szaga, mint a friss alm�nak, s m�r ezt az illatot besz�vni is roppant megnyugtat�. Szel�d altat�szert k�sz�thetnek, ha k�t te�skan�l kamill�t �t percig forr� v�zben �ztatnak. El is �gethetik, vagy bõs�gzs�kjukhoz tehetik, hogy megn�velj�k vagyonukat.

Kerti kakukkfû (Thymus vulgaris), Mezei kakukkfû (Thymus serpyllum): Kakukkfûbõl �s major�nn�b�l fõz�tt te�t �ntve a f�rdõv�zbe megtisztul�st hoz� var�zsf�rdõt k�sz�thetnek. A kakukkfûvel kit�m�tt p�rna elûzi a r�m�lmokat. Ha temet�sre hivatalosak, a kakukkfû�g semleges�ti a gy�szol�k negat�v kisug�rz�s�t.
 
Koml� (Humulus lupulus):. Ha p�rn�jukat sz�r�tott koml�val t�mik ki, j� lesz az �lmuk, �s meggy�gyulnak. �nmag�ban er�s altat� szer.

K�k�ny (Prunus spinosa): A druid�k fekete viaszfigur�kba vagy az ellens�get �s rosszakar�kat jelk�pezõ b�bukba sz�rtak a k�k�ny t�sk�ivel. Mielõtt ezt el�getn�k, akassz�k r� a bajkeverõ nev�t, vagy karcolj�k k�s�kkel a viaszba. Egy-egy t�sk�t illesszenek a gyertyafigura homlok�ra, sz�v�re�s has�ra a k�vetkezõ szavakkal: "Gonosz, t�rj vissza ahhoz, aki k�ld�tt. �n �s az eny�im szabadok lett�nk. Baj �s �rt�s nem l�phet be hozz�nk. Ezennel levettem magunkr�l a ront�st."

K�r�mvir�g (Calendula officinalis):A k�r�mvir�gos oldatot a vir�gokb�l k�sz�tj�k. A szemh�jat ezzel a folyad�kkal bed�rzs�lve megl�thatjuk a t�nd�reket. A p�rn�ba dugott vir�gok j�s�lmokat hoznak.

Macskagy�k�r (Valeriana officinalis): Szerelmi var�zslatokn�l, kiv�lt �sszevesz�sek elsim�t�s�n�l tesz j� szolg�latot. A p�rn�ba helyezve m�ly �lmot ad. B�r a gy�k�rnek erõs, �that� szaga van, n�melyik macska jobban kedveli ezt, mint a macskamenta illat�t.

Magyal (Ilex aquifolium): A t�li napfordul�t szentelt�k meg vele, ekkor magyallal d�sz�tett�k fel az otthonokat. A h�z k�rny�k�n el�ltetett magyal leveszi az otthoniakr�l a ront�st. Ha egy f�rfi egy zacsk� levelet �s bogy�t hord mag�val, ez megn�veli f�rfi�i vonzerej�t.

Major�nna (Origanum majorana), Vadmajor�nna (Origanum vulgare): A major�nna, menta �s rozmaring kever�k�nek oldat�t hints�k k�rbe a lak�sban, mert v�delmet ad. Ha egyes t�rgyaik szorulnak v�delemre, az oldat akkor is hat�sos.
 
Orvosi tisztesfû (Stachys officinalis, Betonica officinalis, Stachys betonica): A druid�k igen nagy var�zserõt tulajdon�tottak neki, mivel vele �zt�k el a rossz szellemeket, tartott�k t�vol a lid�rc�lmokat �s a rosszkedvet. A ny�rk�z�pi napfordul�n megtisztul�s �s v�delem c�lj�b�l �gett�k el. Hints�k meg az ajt�k �s ablakok k�rny�k�t orvosi tisztesfûvel, s �gy v�dõg�t j�n l�tre az �rt� befoly�sok ellen. Amennyiben r�m�lmok gy�trik �n�ket, k�sz�tsenek kisp�rn�t, t�mj�k ki tisztesfûvel �s helyezz�k a rendes p�rn�juk al�.

�k�rfarkk�r� (Verbascum thapsus): �ron vesszej�nek, b�rsonyk�nak, p�sztorbotnak. A por�tott leveleket n�ha "temetõ porak�nt" emlegetik �s helyettes�thetik is ezt a k�l�nb�zõ var�zslatokn�l.

 Orb�ncfû (Hypericum perforatum): A kelt�k �th�zt�k a ny�ri napfordul�k alkalm�val gy�jtott �r�mt�zek f�stj�n, majd csat�ban viselt�k, mert �gy hitt�k, hogy l�thatatlann� tesz. Szellemek elûz�s�re is �gethetik.

Rutafû (Ruta graveolens): A kelt�k var�zslatelh�r�t� tulajdons�gait tartott�k nagy becsben, rut�val le lehetett venni a ront�st. A friss rutagallyal szenteltvizet hintettek sz�t �ld�s, megszentel�s �s gy�gy�t�s c�lj�b�l. �rd�gûzõ �s tiszt�t� f�st�lõkever�kek r�szek�nt semleges�ti az �rt� hat�sokat �s mozg�sba hozza az esem�nyeket.

Salamonpecs�t (Polygonatum multiflorum, P. odoratum): H�laad� �ldozat gyan�nt �gethetõ az element�loknak.

Szemvid�t�fû (Euphrasia officinalis): �vatosan forraljanak f�l egy mar�k gy�gyn�v�nyt j�l z�r�d� fedõvel letakart l�basban, f�l liter v�zben. Ezut�n szûrj�k le a szemvid�t�f�vet �s nyomkodj�k ki belõle a vizet min�l alaposabban. Az �gy k�sz�lt folyad�kot tarts�k j�l lez�rva f�nytõl v�dett, hûv�s helyen, de ne tegy�k hûtõbe. F�l b�gre �sv�nyv�zbe �ntsenek f�l te�skan�l fõzetet; ha ezt megissz�k, fokozza l�tnoki k�pess�geiket.

Tiszafa (Taxus baccata): A t�li napfordul� uralma alatt �ll, a hal�l �s �jj�sz�let�s isteneinek szent n�v�nye. Az �rek tõrmarkolatokat, �jakat �s boroshord�kat k�sz�tettek belõle. A bogy�k m�rgezõk! F�j�t �s leveleit a s�rra helyezt�k, hogy �gy eml�kezzenek meg az elt�vozott lelkekrõl, �s arr�l, hogy a hal�l mind�ssze r�vidke �llom�s az �jj�sz�let�sek l�ncolat�ban.

T�lgy (Quercus robur):.F�j�b�l var�zsp�lc�kat k�sz�tettek. A t�lgy term�s�t, a K�gy�toj�sk�nt is emlegetett makkot sokf�le r�olvas�sn�l alkalmazt�k. A legnagyobb megterm�keny�tõ erõvel az �jszaka gyûjt�tt makk rendelkezik. A druida papok �s papnõk a t�lgy lombjainak suttog�s�b�l vagy a k�z�tt�k megtelepedõ �k�rszem �nek�bõl olvast�k ki j�slataikat. A t�lgylevelek �get�se megtiszt�tja a l�gk�rt.

Vadr�zsa (Rosa rubiginosa): A kerti r�zs�t ezzel a sz�p n�v�nnyel is helyettes�thetik. Ha l�tnoki �lmokra v�gynak, hintsenek k�t te�skan�l friss vagy sz�r�tott r�zsaszirmot forr� v�zbe, fedj�k le, �s hagyj�k �llni �t percig. Igy�k meg a fõzetet lefekv�s elõtt. Ha a szirmokat szerelmi f�st�lõszerekkel egy�tt �getik el, megn�velik a szerelmi var�zslatok siker�nek hat�sfok�t.

Vasfû (Verbena officinalis): Nevezik m�g b�jol�n�v�nynek, uborkafûnek, verb�n�nak. A druid�k szent f�ja, sz�mos r�tushoz �s r�olvas�shoz f�lhaszn�lt�k. Annyira nagy becsben tartott�k, hogy alkalomadt�n vasfû�ldozatot is helyeztek az olt�rra. El�getve t�vol tartja a ront�st, de j� szolg�latot tesz szerelmi var�zslatokn�l is, tiszt�t� hat�s�, �s p�nzt hoz a h�zhoz. Erõteljes hat�st gyakorol a m�sik nemre.

V�rehull� fecskefû (Chelidonum majus): Ha piros flanelbõl varrt zs�kot megt�ltenek v�rfûvel, �s a bõr�k k�zel�ben viselik, ezzel elej�t vehetik a t�rv�nytelen beb�rt�nz�snek. A n�v�nyt h�romnaponta cser�lni kell.