Albert von Bollstadt; Albertus Teutonicus; Nagy Szent Albert/ (1193, Lauingen – 1280, K�ln): d�ln�met sz�rmaz�s�, arisztokrata csal�db�l val� katolikus filoz�fus, teol�gus �s polihisztor, dominik�nus szerzetes. Aquin�i Tam�s mestere. A katolikus egyh�z 1931-ben szentjei sor�ba emelte, majd egyh�zdoktornak jelentette ki. Hatalmas, teljes eg�sz�ben m�ig is felt�ratlan �s publik�latlan �letm�v�ben kora eg�sz tudom�nyoss�g�val foglalkozott. A botanika, a k�zettan, a rovarok viselked�se vagy az �gitestek mozg�sa ugyan�gy �rdekelte, mint az aszketika �s a misztika, az orvosl�s vagy az aranycsin�l�s. Gondolatai tov�bb�p�t�s�nek �s rendszerbe foglal�s�nak feladat�t legnevezetesebb tan�tv�nya, Aquin�i Tam�s v�gezte el, aki P�rizsban �s K�lnben is k�rnyezet�hez tartozott. Kezdem�nyez�je volt aklasszikus skolasztika kibontakoztat�s�nak. A "skolasztikusok"  a sz� eredeti �rtelm�ben egyh�zi tan�t�mesterek vagy "tanfel�gyel�k" voltak, akik a kolostori iskol�kban az �n. h�t szabad m�v�szet oktat�s�val foglalkoztak, majd az egyetemek kialakul�sa ut�n a filoz�fia magiszterei lettek - egy olyan kereszt�ny filoz�fi��, amely �ntudatosan v�llalja a teol�gia szolg�lat�nak feladat�t, s hitv�delmi c�lokb�l is, gondolati hat�erej�nek n�vel�se �rdek�ben is sz�mot vet az antik filoz�fiai kult�ra hagyom�nyaival. Igaz�n ismertt� Arisztotel�sz m�veinek komment�rjaival v�lt. �ll�t�lag Magnus �s Tam�s is, j�rtasak voltaka  feh�r m�gi�bban. Albertus Magnus a "Speculum astronomiae" c. munk�j�ban olyan f�st�l�szereket sorol fel, mint az aloe, s�fr�ny, balzsam, szant�lfa, gyant�k stb., ezekkel el� lehet h�vni a bolyg�i z�na j� szellemeit �s elriasztani a gonoszakat.