Női természetistenségek, melyek forrásokban és patakokban, vagy ligetekben, réteken, hegyeken és erdőkben, meg fákban és különösen a tengerekben élnek. Továbbá nagyon kellemwsen élnek, szeretetben a környezetükkel, pihennek, játszanak, táncolna, néha Pán,  és szatírok játszák nekik a dalokat, zenéket.Természeti jelentőségüknél fogva a nimfák gyakran isteni csecsemők dajkáik A nimfát sosem ember szüli, hanem mindig egy bizonyos fa. Lehet azonban a lány sorsa egészen más is. Mégpedig az, hogy felkeres egy másik nimfa-fát, tökéletesen emberi lánynak látszik mindkét fajta leány. A lányok annyira emberiek, hogy még szeretkezni is képesek emberférfiakkal. Ez fontos is nekik, nagyon fontos! A nimfalány hasonló sebességgel öregedik mint az embernő, eltekintve attól, hogy semennyit sem növekedik, ugyanis rögvest „kész”, felnőtt magassággal rendelkezve, felnőttként lép ki a fából, pontosabban a fa leveléből. Ritka azonban hogy „természetes” halállal múljanak ki. Amennyiben ugyanis egy pollen-szerepet betöltő lány nem talál nimfa-fát hogy abba beleolvadjon, úgy végső esetben, legkésőbb amikor már nagyon öreg, maga keres egy legalább némileg megfelelőnek látszó helyet, és maga alakul át fává. Elmondható hogy a nimfák igen okosak, és roppant magas az IQ-juk. Természetesen az is igaz hogy nagyon jól emlékeznek rá hogy őket a fa szültettek.