Az Opus Dei egy egyh�zi szervezet, amelyet a spanyol Josemaria Escriva de Balaguer alap�tott Madridban, 1928. okt�ber 2-�n. A szervezetet a R�mai Katolikus Egyh�z 1951-ben ismerte el, s 1982 �ta szem�lyi prelaturak�nt m�k�dik.

A szervezet meghirdetett c�lja a tagjai, k�vet�i r�sz�re a kereszt�ny szellemis�g, a katolicizmus er�s�t�se saj�t hivat�sbeli „m�hecskeszorgalm�” munk�val, a csal�di �s a t�rsadalmi �letben v�gzett szerepv�llal�ssal. Az Opus Dei (lat.:Isten m�ve) �gy bizonyos egyh�zi, mint vil�gi k�r�kben vitatott; burkolt hatalmi szerepet l�tnak (k�l�n�sen a Vatik�ni Bankban v�gzett vezet�) tev�kenys�ge m�g�tt. A Szentsz�k II. J�nos P�l p�pa �veiben m�k�d�s�t t�mogatta, alap�t�j�t boldogg�, majd r�vid id� eltelt�vel szentt� avatta.

Az Opus Dei saj�t defin�ci�ja

Az Opus Dei a Katolikus Egyh�z nemzetk�zi pasztor�lis int�zm�nye, amelyet Szent Josemar�a Escriv� alap�tott 1928-ban. C�lja, hogy minden�tt hirdesse, hogy a munka �s a mindennapi �letk�r�lm�nyek lehet�s�get jelentenek az Istennel val� tal�lkoz�sra, arra, hogy felebar�tainknak szolg�ljunk, �s hogy a t�rsadalmi viszonyok jav�t�s�hoz hozz�j�ruljunk. Az Opus Dei szorosan egy�ttm�k�dik a helyi egyh�zakkal, �s azok sz�m�ra, akik lelki �let�ket �s a hit terjeszt�s�ben val� k�zrem�k�d�s�ket meg k�v�nj�k �j�tani, lelki k�pz�st (el�ad�sok, lelkigyakorlatok), illetve lelkip�sztorok �ltal ny�jtott seg�ts�get biztos�t.

Az Opus Dei szellemis�ge

Minden megkeresztelt ember meg van h�vva arra, hogy Krisztust k�vesse, vagyis arra, hogy az evang�lium szerint �ljen �s Krisztus tan�t�s�t hirdesse. Szent Josemar�a el�szeretettel hangs�lyozta, hogy az Opus Dei szellemis�g�nek alapja az istengyermeks�g. Az Opus Dei feladata az, hogy az Egyh�z evangeliz�ci�s k�ldet�s�ben az�ltal m�k�dj�n k�zre, hogy minden t�rsadalmi r�teghez tartoz� kereszt�nyeknek seg�tsen hit�kkel teljes �sszhangban �lni �s dolgozni.

Az Opus Dei lelkis�g�nek f� jellemvon�sai

Istengyermeks�g

Szent Josemar�a el�szeretettel hangs�lyozta, hogy az Opus Dei szellemis�g�nek alapja az istengyermeks�g. A kereszt�nyek a kereszts�g �ltal Isten le�nyaiv� �s fiaiv� v�lnak. A prelat�ra ez�rt seg�ti tagjait abban, hogy ez a tudat �let�k �l� r�sze legyen. Az istengyermeks�g gy�m�lcsei: bizalom Isten gondvisel�s�ben, egyszer�s�g az Istennel val� kapcsolatban, az emberi m�lt�s�g �szinte tiszteletben tart�sa, az emberek k�z�tti testv�ris�g, val�di szeretet a vil�g �s a teremtett dolgok ir�nt, valamint kiegyens�lyozott �s pozit�v hozz��ll�s az �lethez

A mindennapi �let kereszt�ny �rtelme

Igyekezn�nk kell a teljesen anyagi dolgokon, Isten �s minden ember szolg�lat�n kereszt�l szentt� v�lni – fogalmazott az Opus Dei alap�t�ja. A csal�d, a h�zass�g, a munka �s a mindennapi elfoglalts�gok �lland� alkalmat k�n�lnak arra, hogy Krisztussal tal�lkozzunk, �t ut�nozzuk az emberi �s kereszt�ny �rt�kek – a szeretet, a t�relem, az al�zatoss�g, a szorgalom, az igazs�goss�g, az �r�m stb. – gyakorl�sa r�v�n.

A munka megszentel�se

Az �letszents�gre val� t�rekv�s a munk�ban egyr�szt azt jelenti, hogy munk�nkat a lehet� legjobban �s kell� szakmai felk�sz�lts�ggel v�gezz�k el, m�sr�szt azt, hogy mindezt kereszt�ny hozz��ll�ssal tessz�k, Isten ir�nti szeretetb�l �s embert�rsainknak szolg�lva. Ily m�don a munka alkalmat jelent a Krisztussal val� tal�lkoz�sra.

Im�ds�g �s �ldozat

Az Opus Dei �ltal ny�jtott k�pz�s arra eml�keztet, hogy az im�ds�g �s az �ldozat sz�ks�gszer�en a kereszt�ny �lethez tartozik. Az Opus Dei tagjai mindennap r�szt vesznek szentmis�n, �s n�h�ny percet az evang�lium olvas�s�ra ford�tanak. Gyakran j�rulnak a b�nbocs�nat szents�g�hez. �let�kben fontos helyet foglal el Sz�z M�ria tisztelete. Krisztus k�vet�se �rtelm�ben igyekeznek kisebb �ldozatokat felaj�nlani Istennek, f�leg olyanokat, amelyek feladataik megb�zhat� teljes�t�s�t seg�tik el� �s felebar�taik �let�t kellemesebb� teszik. Ezenk�v�l b�jt�lnek, �s alamizsn�t adnak a r�szorul�knak.

Az Opus Dei tagjai mindennap r�szt vesznek szentmis�n, �s n�h�ny percet az evang�lium olvas�s�ra ford�tanak. Gyakran j�rulnak a b�nbocs�nat szents�g�hez.

Az �letvitel egys�ge

Az Opus Dei alap�t�ja att�l szerette volna �vni a kereszt�nyeket, hogy egyfajta kett�s �letet �ljenek: elv�lasztva egym�st�l a bens�, Istenhez kapcsol�d� �letet a csal�di �lett�l, a munk�t�l, valamint a t�rsadalmi �lett�l. Szent Josemar�a �ppen hogy azt hangs�lyozta, hogy csak egyetlen �let�nk van, amely testb�l �s l�lekb�l �ll, amelyet testben �s l�lekben szentt� kell tenni, �s amelyet Istennek kell bet�ltenie.

Szabads�g

Az Opus Dei h�vei ugyanolyan jogokkal �s k�telezetts�gekkel rendelkeznek, mint minden m�s �llampolg�r. A politika, a gazdas�g, a kult�ra ter�n szem�lyes szabads�ggal �s felel�ss�ggel cselekszenek, an�lk�l, hogy az Egyh�z tekint�ly�t vagy az Opus Deit b�rmilyen m�don felhaszn�ln�k c�ljaik el�r�s�re vagy saj�t n�zeteiket �gy �ll�tan�k be, mintha az lenne az adott probl�m�ra az egyetlen – a hittel �sszhangban l�v� – megold�s. Ez persze maga ut�n vonja azt is, hogy tiszteletben tartj�k m�sok szabads�g�t �s v�lem�ny�t.

Szeretet

Aki Krisztussal tal�lkozik, olyan kincset tal�l, amelyet nem tarthat meg csup�n saj�t mag�nak. A kereszt�nyek Krisztus tan�i, �s a rem�ny �zenet�t adj�k tov�bb p�ld�jukkal �s szavaikkal rokonaiknak, bar�taiknak �s koll�g�iknak. Szent Josemar�a a k�vetkez�k�pp fogalmazott: „Koll�g�inkkal, bar�tainkkal �s rokonainkkal k�z�s�n f�radozva seg�thet�nk nekik, hogy k�zelebb ker�ljenek Krisztushoz”. Az a v�gy, hogy m�sokkal is megismertess�k Krisztust, egyenes k�vetkezm�nye a szeretetnek – vagyis annak, hogy Istent mindenek el�tt szeretj�k, felebar�tainkat pedig �gy, mint �nmagunkat. Ez a v�gy elv�laszthatatlanul �sszekapcsol�dik azzal az igyekezettel, hogy megpr�b�ljunk megold�st tal�lni k�rnyezet�nk anyagi �s t�rsadalmi probl�m�ira.

A mozgalom c�lja az, hogy a katolikusok a mindennapi �letben v�ljanak szentt� an�lk�l, hogy vil�gi hivat�sukat feladn�k. A papi ut�np�tl�sr�l az Opus Dei maga gondoskodik. Csak azok l�phetnek a prelatura papjai k�z�, akiket a mozgalom k�pzett ki papp�. Josemaria Escriv� 1975. j�nius 26-�n hunyt el, holtteste R�m�ban, az �ltala alap�tott M�ria, B�ke �rn�je templomban nyugszik. 1992. m�jus 17-�n II. J�nos P�l p�pa az Opus Dei alap�t�j�t boldogg� avatta. A t�z �vvel k�s�bbi - teh�t viszonylag gyors - szentt� avat�s annak k�sz�nhet�, hogy sz�mtalan imameghallgat�st �s gy�gyul�st tulajdon�tanak Josemaria �gi k�zbenj�r�s�nak.

 „Isten munk�ja" a 2004-es vatik�ni �vk�nyv szerint 85 ezer tagot sz�ml�l, ebb�l alig k�tezer pap. A szervezet 55 sz�zal�k�t k�pviselik a n�k. A szervezet numer�riusokb�l (c�lib�tusban �l�kb�l), szupernumer�riusokb�l (csal�djukkal �l� tagok) �s asszisztens numer�riusokb�l (a k�zpontokban szolg�l�k, akik a numer�riusokr�l gondoskodnak) �ll. Az Opus Dei prelat�r�ja k�zvetlen�l a P�p�nak van al�rendelve, �s laikus papokb�l �ll. A szuperkonzervat�v szervezet egyh�zi k�r�k�n bel�l is vit�k t�rgya. Sokak szerint egy titkos szervezet, mivel tagjai legt�bb esetben titokban tartj�k a szervezethez val� tartoz�sukat.

A tagok tradicion�lis im�kat �s gyakorlatokat k�vetnek. N�h�ny tag naponta k�t �r�ra t�visekb�l k�sz�lt p�ntot k�t a combj�ra. Egyszer egy h�ten megkorb�csolj�k magukat az �tfark� „Disziplina" ostorral. A f�jdalmat Escr�va pozit�vnak �t�lte „Az �t" c�m� m�v�ben. Szerinte a f�jdalom j� eszk�z arra, hogy �nmagunkat is megtagadjuk.

Az �nfegyelem tov�bbi eszk�zei a tagok k�z�tt a hidegzuhany, �res k�v�, vaj n�lk�li keny�r, �s a desszertr�l val� �lland� lemond�s. A numer�riusoknak kor�n kell felkelni�k. Ezut�n megcs�kolj�k a padl�t, �s azt mondj�k: „Serviam - szolg�lni fogok". Minden este �nvizsg�latot tartanak, ezut�n a k�vetkez� reggeli mis�ig nem besz�lnek egym�ssal.