M�gis a korszak legjelent�sebb hermetikus t�rsas�ga az Aleister Crowley (1875-1947) �ltal alap�tott Ez�st Csillag [Argentinum Astrum) mely filoz�fiai magass�gokba emelte a m�gi�t, �s az emberi akaratot tette meg legfels� m�gikus princ�piumm�., Aleister Crowley alap�totta a rendet 1907-ben kb 100 taggal. Crowley kinevezte mag�t Magister Templiv�, miut�n l�that�v� tett egy Choronzon nev� d�mont. Ezut�n egy szexu�lis m�gi�val foglalkoz� n�met titkos rend, az Ordo Templi Orientis vezet�je, Theodor Reus megv�dolta, hogy el�rulta tan�t�saikat. Crowley az els� vil�gh�bor� kit�r�se ut�n az Egyes�lt �llamokba utazott �s az OTO amerikai �g�t pr�b�lta �sszehozni. F�bb k�nyvei a vez�rl�szelleme, az egyiptomi Aiwass �ltal dikt�lt Liber Al vel Legis (A T�rv�ny K�nyve), a 777, a The Book of Thot (Thot k�nyve), a The Vision and the Voice (A l�tom�s �s a hang), The Confessions (Vallom�sok), a Magick in Theory and Practice (A m�gia elm�lete �s gyakorlata) �s a Quabalah of Aleister Crowley (Aleister Crowley Kabal�ja). Megjelentette a The Equinox (Nap�jegyenl�s�g) c�m� t�bb sz�z oldalas foly�iratot.

Az Argenteum Astrum nev� szervezet bet�jele AA, ahogy a szabadk�m�vesek r�vid�teni szokt�k saj�t szervez�d�seiket. Az A sz�mtani �rt�ke szerint az 1-et jelenti, teh�t az AA, az tizenegy, amely sz�mot a legr�gebbi id�kt�l a legrombol�bb hat�s szimb�lum�nak tartanak a hermetikus tud�sban.