A fekete m�gia a s�t�n sz�lem�nye, �gy t�k�letlen, amilyen maga a gonosz. A c�lja hatalom, vagyon szerz�se, melyhez egy �rd�g seg�ts�g�t szerett�k volna megnyerni. Hogy mindez milyen m�don lehets�ges, err�l sz�l a fekete m�gia. A fekete m�gia t�mad� �s puszt�t� c�lokat szolg�l. Megid�z�s�t a negat�v �rzelmek, mint a f�lelem, harag, elkeseredetts�g seg�tik, s erej�t a d�monok n�p�nek energi�j�b�l nyeri. K�t fõ felhaszn�l�si ter�lete ismert, a nagyobb a Puszt�t�s mely a l�tezõ legerõsebb t�mad�, puszt�t� var�zslatokb�l �ll, �s az �tkok, mely az elõbbi azonnali hat�s�val szemben hosszabb t�von �rt�, gyakran maradand� var�zslatokat fog �ssze. Egy m�sik kateg�ria m�g a goetia (id�z�s), melyet "fekete m�gi�"-nak is nevez�nk. Tiltott, term�szetellenes m�giak�nt is ismert tudom�ny. Olyan var�zslatot jelent, mely t�lnyom�an a nekromanti�t, halottid�z�st, vagy migromanti�t, d�moni l�nyek megid�z�s�t jelenti bizonyos szertart�sok seg�ts�g�vel. A nekromantia olyan m�gikus mûvelet, mely sor�n egy holt szem�ly vagy egy "flaga" (szem�lyi �s csal�di v�dõszellem) jelenik meg valamilyen form�ban. �ltal�ban var�zsmond�k�k r�tusok (cerem�nia) �s �ldozatok seg�ts�g�vel h�vj�k elõ a halott szellemet. A nekromanti�n bel�l megk�l�nb�ztet�nk scromanti�t - amikor csak a halott �rnyk�pe jelenik meg; - �s nekromanti�t - amikor a halott teste �jra felegyenesedik, de ehhez v�r�ldozatra is sz�ks�g van. R�gebben ez a m�gia kifejezetten ara szolg�lt, hogy hal�lt, betegs�get hozzon emberre. A var�zsl�k titokban var�zst�rgyakat, feliratos lapokat, ker�mi�kat, agyagfigur�kat helyeztek a halottak mell�. N�melyek ezek k�z�l a halott perbe fogott ellenfel�t vagy politikai ellenl�basait �br�zolta. A feliratok �tkokat sz�rtak a halott ellens�geire.

De ezek a m�gi�k feh�r �s a fekete m�gia nem att�l kapja a sz�n�t, hogy milyen energi�kat haszn�lnak, hanem, hogy milyen indulattal csin�lj�k.