A magyar npi hitvilg termszetfeletti erej szemlye, aki a termszetfeletti lnyek rendelse kvetkeztben lett tltoss. Ez mr szletskor megnyilvnult, mert jellel jtt a vilgra. Ez a jel a flsszm csontban mutatkozott meg, mert a tltos foggal, ill. tznl tbb ujjal szletett. Mr gyermekkorban eltrt viselkedse az tlagtl: igen sokig szopott, kevs szav, csendes magaviselet, sztlan, zrkzott, flrevonul, st nha bskomor volt, de korhoz mrten rendkvl ers. Jellemz tevkenysge a viaskods: a tltosok kerekek, klnbz szn lngok (kk s vrs), ellenttes szn csdrk (szrke s pej), leginkbb pedig bikk (fekete, fsts s fehr szke) alakjban viaskodtak. A viaskods clja az idjrs eligaztsa, jra vagy rosszra fordtsa. Elre tudtk, hogy hol, mikor, milyen alakban s kivel kell megvvniuk. A tltos viaskods eltt csak gy egyszeren elalszik, mly lomba kerl. lmban szerez rla informcit, hogy mikor, hol s mirt kell viaskodnia. A tltosok mindig gy tallkoznak egymssal. Patolgikus tnetek mutatkoznak rajta (emberkerlõ, nyugtalan stb.) Ksõbb ezek a tnetek tovbb fokozdnak, ltomsai lesznek. Tltos mivoltukra jellemzõ: huzamos alvs, a pnz megltsa a fldben; ksõbb a regls, nekls. Bosszbl vihart tudnak kelteni; de ha megkapjk a tejet, segtõkszek. Ha a jellt s hozztartozi vgleg ellenszeglnek a tltos akaratnak s nem engedik elvinni a gyermeket, akkor a tltosok a jelltet megnyomortjk. Egyes feljegyzsek szerint, ha a bbaasszonynak sikerl kihzni a csecsemõ fog, gy a gyermek elveszti a "tltossgt".A magyar tltos viszont szablyosan menekl a trsadalom ell, st a trsadalom maga is kitasztja. A tltosok a teleplsektl tvol ltek, vagyvndoroltak. A tltos ltalban j indulat s inkbb segt, mint bntet, tudst azonban nem sajt akaratbl szerzi meg, hanem kapja. Hiba szegl ellene az, aki ezt a sorsot kapta, nem meneklhet elle, gy kell vgig lnie lett.
|