Ezek a nagy szombatok:
Imbolc (februr 2):
A nyj llatai vagy ekkor adnak letet az v elsõ ivadknak, vagy mhk megduzzad s az let teje csecskbe s tõgykbe ramlik. Ez a magok megldsnak s a mezõgazdasgi eszkzk megszentelsnek ideje. Ez jelzi az v stt felnek kzept. A Szûz nnepe, egszen mrcius 21.-ig, ez a nvekedsre s megjulsra val felkszls idõszaka. Brighid kgyja elõbukkan a Fldanya mhbõl, hogy megnzze, milyen az idõjrs, (a Gyertyaszentelõ eredete) s nhny helyen ilyenkor kezdenek a fagyott fldbõl kibjni az elsõ sfrnyok.Ezen az nnepen a Szzet menyasszonyknt tiszteljk.A tûzhelyeket kitakartjk s j tzet gyjtanak, az gsprûnek pedig a bejrati ajt mellett van a helye, annak szimbolizlsra, hogy a rgit kisprtk s dvzlik az jat. A Nap jjszletsnek tisztelegve minden szobba meggyjtott gyertykat helyeznek.
Beltane(mjus 1):
Beltane eredetileg kelta vagy druida tûzfesztivl volt, amit az Istennõ s a Szarvas istensg egyeslsnek megnneplsre celebrltak, a termkenysg dicsõtsre. Az õsidõkben juhokat ldoztak fel tûzben, a termkenysgrt. Walesben Creiddyladhoz kapcsoldott az nnep, s gyakran Mjus Kirlynõjnek hvtk. Beltane az ifj Isten frfiv serdlsnek nnepe. Ekkor szeret bele az Istennõbe, s szerelmk beteljesl a mezõkn, virgos rteken. Az Istennõben megfogan az Istensg. Az Õ termkenysgnek, megtermkenylsnek nnepe ez. A virgok s a zld lombok az Istennõt jelkpezik, maga a mjusfa az Istensget. Beltane jelenti az leterõ, a szenvedly visszatrst, s a vgy beteljeslst.
Lugnasad (augusztus 1):
Hrom aratnnep kzl az elsõ. A most kezdõdõ ciklus vge az, amikor behajtjk a nyjat a mezõkrõl.Nehz rhangoldni, de a nyr vgt s az õsz kezdett jelzi. A grg mitolgiban Dmtr, a gabonaistennõ ilyenkor kezdi el ktsgbeesetten keresni lenyt, Perszephont, akit Hdsz rabolt el az alvilgba fondorlatos mdon. hagyomny gy tartja, e nap Lugh hallnak nnepe. A kelta vilgkp szerint a hall egyben jjszlets is, teht a temetsi szertarts gysz- s rmnnep is egyben. Valjban azonban nevelõanyja, Taillte hallnak megemlkezsre rendelte el a napisten. Szoks volt e napon vsrokat is tartani, amik leginkbb a trskeress, kapcsolatteremts cljt szolgltk.
Samhain (oktber 31):
Az nnep ms elnevezsei: Halloween, Hallowmas, All Hallow's Eve, Mindenszentek Napja, Hallnnnep. A legjelentõsebb nnep a keltk szmra. Az esztendõ vgt, az j v kezdett jelli. A keltk hite szerint ezen az jszakn egszen knnyen tjrhatv vkonyodik a tlvilg s evilg kzti hatr, a klsõ valsgunk s belsõ vilguk kzti fggny knnyedn fellibbenthetõ. A halottak szellemei eljnnek hozznk. Ezrt gondoskodnunk kell szeretteink szellemrõl: megvendgeljk õket, õrjuk is gondolunk, kln tertket szolglunk fel szmukra a vacsornknl. Klnsen azoknak, akik az elmlt v sorn tvoztak kzlnk. Az rek rgi hite szerint ilyenkor a fld all is elõbjnak mindenfle j, vidm, de rt, gonosz lnyek is. Ez utbbiaktl megvhatjuk magunkat, ha ijesztõ kpûre faragott tklmpst lltunk az ablakunkba, udvarunkba, kertnkbe, amelynek belsejbe egsz jjel gõ gyertyt lltunk. Ugyanezt a clt szolglja a maskars flvonuls is, ez a szoks most is l az angolszsz orszgokban, ahol leginkbb Halloween nven nnepelnek, s gyerekek is, felnõttek is ijesztõ maskarkba ltznek, gy ijesztgetve egymst s elûzve a rossz szellemeket. Az eredeti kelta szoks szerint csak a felnõttek mulattak ily mdon. Akrcsak nlunk a regõsk Karcsony-jv krnykn, az rek is hzrl hzra jrtak csoportosan kntlva, hogy elûzzk a hztl a ront szellemeket, nmi kis megvendgels, fizetsg fejben. Samhain nnephez szmtalan szertarts, jsls ktõdik, hiszen a pogny kelta hit szerint ez az v legmgikusabb jszakja. Ilyenkor a csald krbeli a tûzhelyet, s a tûz krl ksrtethistrikkal szrakoztatjk egymst. Msutt szenszot lnek, tarot-krtyt vetnek, vagy rnbl jsolnak. Ezen az jszakn klnsen hatsos, ha tkr elõtt elsuttogjuk a kvnsgunkat. A jslsok hasonlak a mi szilveszteri szoksainkhoz: jvendõbelinkrõl, hzassgrl, a vrhat ves idõjrsrl s egyltaln, a jvõ vben vrhat szerencsrõl tjkoztatjk a kvncsi krdezõt.
|