A dzsinn egy ritka fajta szellem az arab-iszl�m mitol�gi�ban.Az �kori szemit�k sz�m�ra a dzsinnek a r�gi emberek szellemei voltak, akik �jszaka jelentek meg �s a hajnal els� sugaraival elt�ntek. K�pesek voltak l�thatatlann� v�lni �s �llatokk� v�ltozni �s gyakran tett�k �ket felel�ss� betegs�gek�rt �s az �r�let�rt. a ghul (alakv�lt� �jszakai �rny), a sila (ami nem k�pes alakot v�ltani) �s az ifrit. Az arabok �gy k�pzelt�k a dzsinneket, mint t�zszellemeket, b�r n�ha d�monokkal azonos�tott�k �ket, k�l�n�s teintettel a succubusokra, olyan n�i alakot �lt�tt d�monokra, akik �jszaka l�togatt�k meg a f�rfiakat, hogy �lmukban p�rosodjanak vel�k �s v�mp�r m�dj�ra energi�t mer�tsenek ezekb�l a tal�lkoz�sokb�l. Szabad akarattal rendelkez� l�nyek, akiket Isten f�sttelen t�zb�l teremtett, hasonl�an ahogy az embereket agyagb�l. A dzsinneknek �pp olyan t�rsadalmuk van, mint az embereknek, esznek, h�zasodnak, meghalnak stb. Az emberek nem l�thatj�k �ket, de �k l�tj�k az embereket. Olykor sz�nd�kosan vagy v�letlen�l kapcsolatba ker�lnek az emberekkel. K�pesek j�t �s rosszat is tenni, amiben k�l�nb�znek az iszl�m angyalait�l, akik nem k�pesek Isten ellen cselekedni, �s sosem tehetnek rosszat. Az iszl�mhoz kapcsol�d� mitol�gi�ban a dzsinneket lehets�ges var�zslat seg�ts�g�vel ir�ny�tani az�ltal, hogy t�rgyakhoz k�tj�k �ket; a L�mpa Szelleme Aladdin t�rt�net�ben is ilyen dzsinn, akit egy olajl�mp�ba b�rt�n�ztek. A gonosz dzsinnek szerepe �ltal�ban megegyezik a kereszt�ny d�monok�val, amennyiben szint�n k�pesek embereket megsz�llni vagy r�venni �ket helytelen dolgokra. A nyugati irodalomban a dzsinnek, ak�rcsak Aladdin szelleme Ezeregy�jszaka mes�iben, �ltal�ban olajl�mp�kban �lnek �s h�rom k�v�ns�ggal jutalmazz�k, aki kiengedte �ket a l�mp�sb�l, m�g a gonoszabbak kihaszn�lj�k a rosszul megv�lasztott k�v�ns�gokat