�dhinn/Woden/Wotan
Ismeretes �gy is, mint Mindenek Atyja a R�n�k Ura- k�zismert, hogy Õ szerezte meg a r�n�kat az Yggdrasilon f�ggt�ben-; a s�m�ni m�gia egyik v�dn�ke. Hat�sk�r�be tartoznak olyan dolgok is, amelyeket haland� nem felt�tlen�l l�t �t. Neh�z k�zel ker�lni Hozz�, mert sokat k�vetel h�veitõl embers�g, kitart�s, tud�sv�gy �s fegyelem tekintet�ben. �dhinn csak a viking korban v�lt az Istenek legfõbbj�v�, azokban az idõkben, amikor egy fort�lyos Isten seg�ts�g�re sokkalta nagyobb sz�ks�g volt, mint Tyr ellentmond�st nem ismerõ igazs�g�ra. �dhinn legfõk�ppen a transzcendent�lis b�lcsess�g, s ily m�don a m�gia Istene is, k�l�n�sen a r�n�k�. �gyszint�n a halottak Istene is �dhinn. Azt mondj�k, hogy a csat�ban elesett harcosok fele az Õ k�s�ret�be ker�l, ahol is harci j�t�kok keret�ben k�sz�lnek a Ragnar�k v�gsõ csat�j�ra. A seidhr m�gia legjelesebb f�rfinemû gyakorl�jak�nt is kapcsolatba ker�l a hal�llal, a t�lvil�ggal; a seidhr egy�bk�nt kifejezetten egy nõk �ltal gyakorolt m�giaforma. �dhinn Frey�t�l tanulta meg, s ennek seg�ts�g�vel utazik az Yggdrasil kilenc vil�ga k�z�tt, �gy l�togathat el H�lbe is, hogy az elt�vozottak lelkeitõl keressen tud�st.

Th�rr/Thunar/Donar
Asgardrnak (az Istenek birodalm�nak) õrizõje. S�f f�rje. �ltal�ban r�vid nyelû kalap�cs�val, a Mjollnirrel jelk�pezik, amely Asgardr legynagyobb kincs�nek tekinthetõ- hiszen �ltala v�delmezik a Jotynok, a fagy�ri�sok elõl Asgardr-ot. A Mj�llnirt forgat� Thunar harcias Istens�g, de nem annyira hivat�sos harcos, mint ink�bb egy egyszerû ember k�p�ben jelenik meg, aki a birtok�t v�delmezi. Nem a harc kedv��rt harcol, mint �dhinn berserkrei, �s nem is annyira az a magas erk�lcsi megfontol�s vez�rli, mint Tyrt, egyszerûen csak…ki�ll az igaz��rt. Minden ember Istene lehet; egyszerûek a c�ljai, ereje r�misztõ, kacaja a mennyd�rg�s, haragja a vihar. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy Thunar nem a "rombol�" Vill�misten eredetileg, hanem a ny�ri viharok n�veked�st, �letet hoz� Istene. Thunar a kora k�z�pkorban gyakran a kereszt�nys�g elleni oltalmaz�k�nt jelent meg.

Frigg, Frigga
�dhinn feles�ge, n�melyek a h�zitûzhely, a term�kenys�g istennõjek�nt tekintik. Azonban s�lyos t�ved�s lenne Frigg�t szimpl�n csak "�dhinn p�rja"-k�nt megeml�teni; ugyanis a r�gi �szakiaknak eg�szen m�s elk�pzel�s�k volt a nõk helyzet�rõl, szerep�rõl a h�zass�gban, mint ahogyan azt ma gondoljuk. Az "ostoba asszony csak hallgasson �s tûrj�n" egy merõben �jabb keletû attitûd; az �szaki csal�di berendezked�sben a feles�g t�k�letesen egyenrang� volt f�rj�vel, a h�z k�r�li �gyekben, az otthon, a h�ztart�s �s a csel�ds�g k�rd�seiben teljes hatalommal b�rt- ezt jelk�pezik a Frigga �v�rõl f�ggõ kulcsok is. K�zel �ll tov�bb� mindazokhoz, akik k�tkezi munk�val foglalatoskodnak- iparosokhoz, f�ldmûvelõkh�z, kereskedõkh�z. A kapcsolatok, a rokons�g istennõje is. A hûs�ges h�zast�rsak hal�luk ut�n Frigga csarnokaiban, a Fensalirban lehetnek �jb�l egym�s�i. Minden anyagias vonatkoz�sa ellen�re Frigga nagyon nemes, nagyon elõkelõ Istennõ. S noha nincs elõtte titok, tud�s�r�l hallgat- ez ism�telten egy "nagyon nõi" vonatkoz�s� dolog. Az asszonyok tud�sa mindig rejtett, mindig titkokb�l tevõdik �ssze.


Freyr
Nagyhatalm� term�kenys�gisten, n�ha erekt�lt nemzõtaggal �br�zolj�k.(Tal�n nem v�letlen, hogy szent �llat�nak a lovat tartj�k.) Elsõdleges hat�sk�re a b�ke �s az eredm�nyess�g, de csat�ban is meg�llja a hely�t; b�ketûrõ term�szet�rõl �s t�relm�rõl h�res, de ha kiv�vj�k haragj�t, nagyon sz�v�s harcos. Nem eg�szen egy�rtelmû, hogy a "Freyr" megsz�l�t�s az Isten neve, vagy rangja. Ismerik Ing, Ingvi n�ven is (Yngve a mai napig n�pszerû skandin�v f�rfin�v)- teh�t egyes tal�lgat�sok szerint ezt az Istent helyesen Freyr Ingvi, azaz Ingvi �r n�ven kell sz�l�tani. Ism�t egy Isten, aki val�sz�nûleg ember alakban is j�rt k�z�tt�nk valamikor. A f�ma sz�l arr�l, hogy egy Ingwe nevû kir�ly hozta el a b�k�s aranykort az egykori D�ni�nak. M�s forr�sok szerint Yngve a sv�d kir�lyi nemzets�gek õsatyja.


Freyja :

Minden val�sz�nûs�g szerint a legn�pszerûbb �szaki Istennõ. N�at�ni Nj�rd le�nya. A szexualit�s �s �ltal�ban az �lvezetes dolgok tartoznak a hatalma al�. Nagyon kedveli az aranyat, a macsk�kat �s a borosty�nt; k�nnyei is aranyb�l vannak �s borosty�nn� v�ltoznak. �dhinnak (n�ha m�g saj�t fiv�r�nek, Freynek is) kedvese; a Lokasenna (Loki cs�folkod�sa- egy h�resebb �nek a verses Edd�b�l) szerint a t�bbi Istennel is igencsak szoros kapcsolatban �ll.:) Rendk�v�l hatalmas Istennõ, sz�mos oldal�r�l ismerhetj�k. Freya val�ban a sz�ps�g �s a szerelem elsõ sz�m� Istennõje, voltak�pp a legszebb �szaki nõ, akit csak el tudsz k�pzelni, vagy ink�bb m�g att�l is szebb; kedvess�g �s derû �rad Belõle, sz�ps�ge erõt sug�roz, �s adja b�r oda mag�t mindenkinek, m�gis tiszta marad- minden b�ja mellett is �rezni azonban, hogy haragj�ban kegyetlen�l puszt�t� tud lenni. F�ggetlenebb, mint m�s kult�r�k Szerelemistennõi- az �n�ll� nõk t�mogat�ja. A seidhr m�gia leg-avatottabb ismerõje, egyben a legnagyobb nõi r�namester is.

Baldr
�dhinn �s Frigga legszebb fia, a ragyog� Napisten; a "v�rzõ Isten"-k�nt is ismeretes. A b�k�t, kib�k�l�st, gyeng�ds�get, b�lcsess�get, boldogs�got, �jj�sz�let�st testes�ti meg. A Ragnar�k ut�n vissza fog t�rni �s az �j Istenek egyik�v� v�lik. Neve annyit tesz: "a f�nyess�ges." Amennyiben egy�ltal�n l�tezik a germ�n megk�zel�t�sû miszticizmusban "beavat�s", �gy Baldr lehet ennek v�dn�ke. Legnagyobb sajn�latunkra egyes, kereszt�ny h�tterû szerzõk megpr�b�lt�k Baldr-t �gy be�ll�tani, mint Krisztus �szaki manifeszt�ci�j�t.

Nanna
Holdistennõ az Asir k�z�l, Baldr feles�ge. Egyes forr�sok szerint elevenen l�pett fel Baldr temet�si haj�j�ra ; m�sok szerint sz�ve szakadt meg Baldr hal�lakor.


Forseti
Baldr �s Nanna fia, az igazs�g fejsz�s istene. J� �t�lkez�s, helyes d�nt�sek istene. Csarnok�nak neve Glitner: ennek teteje ez�st, oszlopai aranyb�l vannak. A Glitnerben sz�letnek a jogos, igazs�gos d�nt�sek.

H�l
Az Alvil�g istennõje. Loki �s Angurboda gyermekei k�z�l a legfiatalabb. Amikor az Istenek elrabolt�k mindh�rom gyermeket, H�lt Nifelheimbe vetett�k, hogy a meg nem becs�lt, elfeledett halottakat õrizze, valamint azokat, akikkel az �regs�g vagy a betegs�g v�gzett. H�l feladata volt, hogy minden �telt, amije csak volt, megossza alattval�ival. H�l Nifelheimrben �p�ttette fel palot�j�t, az Eljudnirt (m�s form�ban: Elvidnir a n�v jelent�se egy�bk�nt Nyomor.); szolg�ja �s szolg�l�ja Ganglati �s Ganglot, akiknek nevei "neh�zkes"-et jelentenek. Mindketten olyan lass�ak, hogy nem is venn�d �szre: mozognak. H�l asztal�n a t�ny�r neve �hs�g, a k�s� �ns�g; �gya a Betegs�g, az �gy f�gg�nye Szerencs�tlens�g. Maga H�l, �gy k�lsõre, mint bensõre, ellentmond�sos, m�gis r�misztõ. Arc�nak egyik fele kedves �s sz�p (apja, Loki ut�n), a m�sik fele r�t �s otromba (ez anyja, Angurboda �r�ks�ge.) Derek�t�l felfel� H�l pirospozsg�s �s r�zs�s, der�kt�l lefel� holt �s rothad�. N�ha k�k �s v�r�s sz�nekkel jellemzik, m�skor feket�vel �s feh�rrel; tekintete komoran a f�ldre mered. Az Istenek Alkonyakor H�l az uralma al� tartoz� halottakkal egy�tt felj�n Nifelheimr-bõl, �s csatlakozik a Ragnar�k v�gsõ csat�j�hoz. Nem tudjuk, hogy mik�nt tal�l majd r� a v�gzet Vigrid mezej�n.

Njord
"A viharok lecsendes�tõje", a Vanir atyja, a haj�z�s Istene. T�z gyermeke van, k�z�l�k Freyr �s Freya a legh�resebbek. Egy ideig Skadi volt a feles�ge- az�rt v�ltak el, mert nem tudtak megegyezni abban, hogy hol �ljenek: Nj�rd nem szenvedhette Skadi kedves hegyeit, Skadi pedig sosem tudott aludni a tenger z�g�s�t�l.

Tyr
A t�rv�ny, igazs�g, fogadalmak, becs�let Istene; nagyon hatalmas harcos. �dhinn fia, m�s forr�sok szerint Hymir �ri�s gyermeke. Ma nem sz�m�t a legn�pszerûbb Istenek k�z�, noha jelentõs�ge rendk�v�lien nagy. Kapcsolatban �ll az �nfel�ldoz�s fogalm�val is ; ezt p�ld�zza az a t�rt�net, amelyben Tyr jobb kez�t Fenrir farkasnak, Loki egyik gyermek�nek fogai k�z�tt tartja, mintegy bizony�t�kul, hogy az Asir r�sz�rõl nem esik Fenrirnek b�nt�d�sa. Amikor azt�n m�giscsak megk�t�zik Fenrirt, a farkas leharapja Tyr odatartott jobb kez�t. Ennek a t�rt�netnek az a m�g�ttes tartalma, hogy bemutatja Tyr p�lda n�lk�l �ll� erk�lcsi norm�it: Neki fontosabb volt az adott szava (m�g egy olyan esk�dt ellens�ggel szemben is, mint Fenrir), mint �nn�n jobb keze. Ennek szimbolikus jelentõs�ge van: a jobb k�z ak�r a k�zvetlen, cselekvõ aktivit�st is jelentheti. Tyr teh�t, noha egyes megk�zel�t�sek szerint az �satr� panteon Fõistene, mindenf�lek�pp passz�v m�don korm�nyoz. Rendk�v�li hatalm� Isten, p�ratlan igazs�g�rzete r�v�n nem a gyenge sz�vûeknek val�. Jelk�pe, a l�ndzsa, egyszersmind az igazs�got is jelk�pezi.

Heimdallr/Rig/Hallinsk�di/Gullintanni
"A feh�r Isten." A f�ny �s a sziv�rv�ny istene, hall�sa �s l�t�sa fel�lm�lhatatlan. Kevesebbet alszik, mint egy mad�r, m�g a fû n�veked�s�t is hallja, �s t�bb sz�z m�rf�ldre is ell�t, m�g a s�t�tben is. �ll�t�lag kilenc anya gyermeke. Õ õrzi a Bifrost hidat, amely Asgardrba vezet. Otthona: H�minbj�rg, a "mennyei hegyek". K�rtje, a Gjallerhorn a Ragnarok kezdetekor sz�lal majd meg. Heimdallr-al azonos�tj�k tov�bb� R�get, aki az embers�g, emberis�g atyja: a harcosok, a f�ldmûvelõk �s a jobb�gyok nemzets�g�nek megteremtõje. A Ragnarok sor�n Lokival meg fogj�k �lni egym�st.

Skadi
Hatalmas harcistennõ, neve "f�jdalmat" jelent. Epiteton ornansa: "a h�cipõs Istennõ". Rendszeresen kapcsolatba hozz�k az igazs�ggal, vad�szattal, h�val, j�ggel: legnagyobb kedv�t abban leli, ha mag�nyosan vad�szhat �j�val a hegyekben. Niord feles�ge volt egy ideig, �dhinn �s sok m�sok szeretõje. (Skandin�via R�la kapta a nev�t.) Szent �llatai a farkasok �s a m�rgesk�gy�k. A f�ggetlen nõk egyik fõ t�mogat�ja. (Nos, m�g egy adal�k az �satr� �s a rasszizmus egym�st�l t�voll�võ mivolt�r�l: Skadi egy Thrym nevû �ri�s gyermeke.)


Ulr
T�listen- pontosabban a Jolfest idõszak�nak uralkod�ja. A legt�bb forr�s S�f fiak�nt, Thor mostohagyermekek�nt ismert; apjak�nt egy Egil vagy Orvandil nevû f�rfit eml�tenek. Vad�szisten, tiszafa �j�nak szimb�luma a fejjel lefel� ford�tott ALGIZ (m�s FUThARK-okban esetenk�nt YR-k�nt eml�tett) r�na. Hellyel-k�zzel Hal�listen is.Ulr jelentõs hasonl�s�got mutat Skadival.

Loki
�dhinn f�ltestv�re, n�ha "�dhinn s�t�t oldala"-k�nt tekintik. N�hol zabol�zatlan tûzk�nt �br�zolj�k: eredetileg sejthetõen egy Tûzisten volt, de lassank�nt �tl�nyeg�lt az Istenek bajkeverõj�v�. Epiteton ornansa a "Legyek Ura", a "Hazugs�gok atyja". Bûv�s cipõje seg�ts�g�vel az �gen is tud s�t�lni. A tûz �s a zûrzavar, a hazugs�g �s a cselek ura; seg�ts�g�hez gyakran folyamodtak, de sohasem im�dt�k.

Mani

Holdisten.

Sunna
Napistennõ, pontosabban a Napnak mint jelens�gnek az Istennõje.

Lofn
Rejt�lyes kisebb Istennõ, szerepe abban �ll, hogy k�pes �sszehozni azokat a szerelmeseket, akiket a k�r�lm�nyek elszak�tottak egym�st�l.

Var
Ennek az Istennõnek a neve a fogadalmakhoz k�tõdik, de ezen k�v�l vajmi keveset tudunk R�la.

Bragi

A mese-�s �nekmond�k v�dn�ke.