�let�r�l nincsenek pontos adataink, val�di neve sem ismert. A Kr. u. 40-es �vekben R�m�ban m�k�d�tt. A korai kereszt�nyekkel val� �ssze�tk�z�s�t a Bibli�ban olvashat� Apostolok cselekedetei ismerteti, tanair�l r�szletesen besz�molt Hippol�tosz a „Philoszoph�mena” 6. fejezet�ben.

Simon m�gus volt a kereszt�nys�g el�tti gn�zis utols� nagyhat�s� k�pvisel�je. „Apophaszisz megal�” (Nagy tagad�s) c�m� sokat emlegetett, de eg�sz�ben elveszett �r�sa az egyh�zaty�k tud�s�t�saib�l �t�lve a T�ra �rtelmez�se az alexandriai hellenisztikus zsid� filoz�fia szellem�ben, mindenesetre a gn�zis megalapoz�s�ra. Tanaiban a g�r�g mitol�gia is jelent�s szerepet kapott. � maga „Isten nagy ereje”; t�rsn�je, a t�roszi sz�rmaz�s� – �ll�t�lag nyilv�nosh�zb�l kiv�ltott – Helen� a megismer�si princ�pium megtestes�l�se. Simon gn�zisa a zsid� �s g�r�g mitol�giai alleg�ri�k �t�l�s�re, megval�s�t�s�ra is t�rekedett. Hat�sa a Kr. u. II. sz�zad gnosztikus iskol�iban �lt tov�bb. A kereszt�nys�g legf�bb ellenfelek�nt t�madta.

Bizony azoknak, akik e vil�gi logika alapj�n gondolkoznak �s t�j�koz�dnak, neh�z meg�rteni�k a Krisztusban rem�l�k „rugalmatlans�g�t”. Ezek az emberek – nem egyszer m�g az egyh�zhoz tartoz�k is – sokszor �ppen �gy tekintenek az egyh�z �gy�re, mint a t�rt�netben Simon szerepl� . � is hitt F�l�p igehirdet�s�nek, s�t meg is keresztelkedett, �s amikor l�tta, hogy az apostoli munk�t milyen jelek k�s�rik, �gy gondolta, hogy a sok egy�b el�ny mellett (�dv�ss�g, megv�lt�s) m�g m�s�rt is �rdemes kereszt�nynek lenni. Ez a Simon ugyanis m�r r�gebb �ta var�zsl�ssal foglalkozott, �s m�gi�val. �gyes �m�t� lehetett, hiszen kiv�vta Sam�ria apraj�nak-nagyj�nak �szinte csod�lat�t, csak �gy emlegett�k, hogy „� az Isten Hatalmasnak nevezett ereje”. Nagy tekint�lynek �rvendett, mindenki hallgatott r�. L�tva a L�leknek az apostoli szolg�lat nyom�n fakad� munk�j�t – tal�n saj�t „szakmai rutinj�ra” is gondolva –, joggal rem�nykedett benne, hogy kereszt�nyk�nt sem kell preszt�zsvesztes�get szenvednie.

Sokan szeretn�k elker�lni Simon csapd�j�t. Mivel Simon p�nzt aj�nlott fel Isten aj�nd�k��rt, azt gondolj�k, hogy a hiba alapvet�en az anyagiass�g�ban keresend�. Kereszt�ny k�r�kben gyakran hallhat� az a v�leked�s, mely szerint a p�nz b�n�s dolog. Ha p�nzr�l esik sz�, sokan k�nyelmetlen�l �rzik magukat, �s igyekeznek t�vol maradni az anyagi �gyekt�l, arra gondolva: ha nem ker�lnek a k�zel�be, akkor nem eshetnek a verm�be sem. Pedig nem �nmag�ban a p�nz a b�n�s, hanem mindig a hozz� f�z�d� viszony. Simon legf�bb b�ne sem abban rejlett, hogy a p�nzt szeretve nyer�szkedni akart volna az isteni aj�nd�kokkal – ez ugyanis nem der�l ki az elbesz�l�sb�l. M�g ak�r nagyvonal�nak is tarthat- n�nk, hiszen k�sz lett volna �ldozni az �gy�rt. T�bbr�l sz�l ez a t�rt�net, �s sokkal fontosabb dologr�l akar tan�tani ez a vas�rnap, mint egyszer�en a p�nzr�l.

Tov�bb� val�suljon meg az egyh�z szabads�ga, mely csak �gy mehet v�gbe, hogy megsz�ntetik a szim�ni�t, az egyh�zi tiszts�gek �ruba bocs�t�s�t.
A szim�nia sz� eredete az �jtestamentumi Apostolok Cselekedeteiben eml�tett Simon m�gus nev�re vezethet� vissza, aki mint sam�riai var�zsl� p�nz�rt akarta megv�s�rolni az apostolok csodatev�s�t

Az els� gnosztikusnak Simon m�gust tartj�k, aki szam�riai (Paleszt�na) volt �s az isz. 1. sz�zadban �lt. Egy darabig egy�ttm�k�d�tt a korai kereszt�nys�ggel majd k�s�bb ellene fordult. Az Apostolok Cselekedeteiben (8.r�sz) mint nagy hatalm� m�gus szerepelt, aki mag�t fels�bbrend�, isteni l�nynek tartotta. A k�s�bbi hagyom�ny szerint Alexandri�ban tanult, majd egy Hel�na nev� asszonnyal �s harminc tan�tv�ny�val j�rta Palesztin�t. A P�ter akt�k szerint k�s�bb R�m�ban t�nt fel ahol �sszem�rte m�gikus erej�t Szent P�terrel.
A k�s�bbi gnosztikus mesterekt�l elt�r�en Simon saj�t mag�t istenn� nyilv�n�totta, Hel�na pedig istenn�k�nt szerepelt mellette.
Tan�t�sai szerint a n�, akit egy t�roszi bord�lyb�l menek�tett el, az els� isteni Eszme (Ennoia) fizikai testben �l� megnyilv�nul�sa, annak az istennek az els� gondolata, melyet Simon m�gus testes�tett meg. Ez a gondolat hozta l�tre az angyalokat �s azok seregeit, melyek megteremtett�k az anyagi vil�got.

Simon m�gus egyike volt azoknak az els� sz�zadban, akik magukat "valami nagynak �ll�tott�k"; �gy tekinthet�nk r�, mint az igazi Messi�s mellett fell�p� �lmessi�sok �s hamis tan�t�k (Barj�zusok �s Sk�v�k) egyik�re. Miel�tt F�l�p oda�rkezett volna, Szamaria szellemi vezet�jek�nt tev�kenykedett. Tan�t�s�t, amelynek k�z�ppontja �s f�szerepl�je �nmaga volt, term�szetfeletti megnyilv�nul�sok �s jelek k�s�rt�k, melyek �ltal �mulatba ejtette �s maga ut�na vonta a v�ros teljes lakoss�g�t.

Simon, a m�gus, a miszt�riumvall�sok, a s�r� leveg�j� kelet szellemi konjunkt�r�j�t kihaszn�l� hull�mlovas. �letc�ljai: �nmaga �s az �nc�l� hatalom. Istent – tal�n – megismerte, m�gsem dics��tette �t Istenk�nt.

�kori var�zsl� volt Simon m�gus is, aki az �jtestamentum szerint Krisztus vet�lyt�rs�nak csapott fel. A legenda �gy tartja, hogy N�r� cs�sz�r r�mai palot�j�ban m�gikus p�rharcba bocs�tkozott Szent P�terrel, felsz�llt a leveg�be, de a szent egy j�l ir�nyzott im�ds�ggal leter�tette, s a Simon, f�ldre zuhanva, elpusztult.