Theophrastus Bombastus von Hohenheim (Paracelsus)

Paracelsus a sv�jci Einsiedeln-ben sz�letett. �desapja sv�b orvos, k�mikus, aki a k�rnyez� b�ny�k �s ipari �zemek munk�sainak doktora, �desanyja sv�jci sz�rmaz�s� volt. Ausztri�ban nevelkedett, k�z�pfok� tanulm�nyait Villachban v�gezte. 1510-ben, 17 �vesen befejezte h�rom�ves orvosi tanulm�nyait a B�csi Egyetemen, majd pedig sz�mos eur�pai egyetemen megfordult. Felt�telez�sek szerint doktori c�m�t a Ferrara Egyetem�n szerezte meg 1516-ban.A mag�t k�sõbb Paracelsusnak nevezõ Theophrastus Bombastus von Hohenheim a renesz�nsz egyik legerõteljesebb k�pviselõje; egy �j k�miai iskola, a k�mi�t az orvosl�sban alkalmaz� jatrok�mia megalap�t�ja. Ez az ir�nyzat, mely elfordult az alk�mi�t�l, megõrizte befoly�s�t a XVI. �s XVII. sz�zad folyam�n. Galenussal �s Avicenn�val szemben�ll� elveit Paracelsus a maga dicsekvõ m�dj�n hirdette, ez�rt v�ndorl�sra k�nyszer�lt szerte Eur�p�ban, csak n�h�ny helyen t�ltve hosszabb idõt. Munk�it hal�la ut�n publik�lt�k. Ezek hom�lyos st�lusuk �s ellenmond�sos kifejt�sm�djuk miatt meglehetõsen nehezen �rthetõk. Paracelsus hitt az alk�mia bizonyos elveiben, ez�rt �r�saiban megtal�lhat� a miszticizmus is. A k�mia tudom�ny�hoz k�zvetlen�l csak kev�ss� j�rult hozz�, alapvetõen az orvostudom�ny megreform�l�jak�nt tarthatjuk sz�mon. Paracelsus szerint minden – m�g az ember is – h�rom "dologb�l" �ll. P�ld�ul ami a f�ban "... �g, az a K�n, ami f�st�l, az a Higany, ami hamuv� lesz, az a S�". A h�rom dolgot hol elemnek, hol princ�piumnak nevezi. Elemk�nt k�n, higany �s s� form�j�ban jelennek meg ezek a dolgok, princ�piumk�nt a szellem (spiritus), a l�lek (anima) �s a test (corpus) megfelel�i. Az alkimista analogonja a term�szetben az Archeus, az �l� szellem, aki a gy�m�lcs�t meg�rleli, az em�szt�s �s l�gz�s folyamatait, az �l� szervezet mûk�d�s�t ir�ny�tja.� volt az els�, aki az asztrol�gi�t, az antropoz�fi�t, a teol�gi�t, a misztik�t �s a m�gi�t egys�gbe tudta rendezni, �s ezzel megmutatta ezt a lehet�s�get az ut�kor sz�m�ra. Betegei csod�latos gy�gyul�sokon mentek kereszt�l, b�r orvost�rsai eretneknek, csal�nak b�lyegezt�k. H�resek voltak talizm�njai, melyek az asztrol�giai hat�sok meger�s�t�s�t c�lozt�k. �sv�nyok gy�gy�t� hat�s�val k�s�rletezett, �gy hat�s�ra l�trej�hetett a gy�gyszerk�mia. � maga k�sz�tette orvoss�gait. Gy�gyszerei els�sorban gy�gyn�v�nyekb�l �s f�mekb�l k�sz�ltek, amelyek k�zvetlen�l a term�szetben megtal�lhat� form�ban nem haszn�lhat�k gy�gy�t�sra, ez�rt sz�ks�g van az orvosra, mint alkimist�ra, aki bel�l�k megfelel� gy�gyszert (pl. f�zetet, ken�cs�t stb.) k�sz�t.Paracelsus elutas�totta a gnosztikus hagyom�nyokat, de megtartotta a hermetizmust, a neoplatoni- �s a Pitagor�szi filoz�fi�t. N�zeteit egyfajta univerzalizmus, a vall�si meg�jul�s ir�nti �ltal�nos fog�konys�g �s fokozott szoci�lis �rz�kenys�g jellemezte. Egyszerre t�rekedett a hagyom�nyos teol�giai szeml�let �s a term�szettudom�nyok �sszhangj�nak megteremt�s�re �s a hagyom�nyos misztika �s apokaliptika saj�t okkult �s ezoterikus l�t�sm�dja szerinti �rtelmez�s�re. Nyugalmat v�gleg  csak 1538-ban tal�lt, amikor az alk�mi�val foglalkoz� Ern� bajor herceg megh�v�s�ra Salzburgba k�lt�z�tt. Itt is halt meg 1541. szeptember 24-�n, term�szetes okok k�vetkezt�ben, 48 �ves kor�ban