Ramon Lull  (1235-1315) katal�n misztikus �s alkimista, kor�nak legh�resebb alkimist�ja. Szimb�lumokba foglalta az egyes m�veleteket. spanyol harmadrendi ferences, b�lcsel�, teol�gus �s k�lt�. A doctor illuminatus, a megvil�gosodott doktor c�met �rdemelte ki, a vall�s term�szetfeletti t�teleit a tiszta, term�szetes �szb�l k�v�nta levezetni

Ramon Llull �sszetett gondolatvil�g�nak bizonyos elemei a 16. sz�zadra m�gikusnak, bûv�szked�snek �s sarlatanizmusnak �t�ltettek, m�s elemeit nagy filoz�fusok haszn�lt�k kiindul�pontk�nt, megint m�s elemeit a modern kori kibernetik�ban is fellelhetj�k. Az eml�tett met�dus, az Ars Magna meg sem nyerte,

 Raimundus Lullus1316-ban meghalt, az Ars Magn�t pedig az�ta is komment�lj�k �s magyar�zz�k , t�k�letes�tik vagy t�k�letess�g�r�l �rtekeznek. Jelen tanulm�ny ilyen nagy feladatra nem v�llalkozik. C�lkitûz�se az Ars Magna v�zlatos deskripci�ja �s a h�ber kabbal�val val� szerkezeti - gondolati rokons�g�nak kutat�sa. Emellett sz�ks�gszerûen h�tt�rbe szorul Llull rendk�v�l izgalmas �lete, bonyolult szem�lyis�ge �s az ut�korra tett sokr�tû hat�sa. Az Ars Magna minden tudom�ny alapj�t k�pez� fogalmakat, elveket �s m�dszereket k�s�rli meg felmutatni. Ez az „ars in-veniendi veritatem”, az igazs�g megtal�l�s�nak m�v�szete, amely nemcsak a form�lis vonatkoz�sokkal foglalkozik, hanem a tartalmi igazs�g elveivel is.Aaz abszol�t elvekb�l (transzcendent�li�k) �s a relat�v elvekb�l (objekt�v rel�eci�k) indul ki, amelynek �sszef�gg�s�t a kombinatorikus t�rv�nyek alapj�n mutatja be. Ebb�l a c�lb�l k�l�nb�z� alakzatokat fejleszt ki. �gy pl. az �n. A alakzat azon fogalmakat tartalmazza, amelyek Isten „alapvet� m�lt�s�g�t” �br�zolj�k �s ezeknek kell meghat�rozniuk a vil�g fel�p�t�s�t is (pl. j�s�g, nagys�g, id�tartam). A T alakzat tartalmazza a jelent�sek megk�l�nb�ztet�s�nek elveit. Az alakzatokban forgathat� h�rom- �s n�gysz�gek alkalmaz�s�val vil�g�tja meg a terminusok viszony�t �s �sszeegyeztethet�s�g�t.