A s�rk�nyok mitikus l�nyek, akik a legk�l�nf�l�bb n�pi legend�kban jelentek meg. �gy id�sz�m�t�sunk el�tti �vezredekt�l eg�szen a k�z�pkorig tal�lunk t�rt�netekben felbukkan�, �ltalunk s�rk�nynak beazonos�that� l�nyeket - b�r form�ik sokszor egym�st�l is nagyon elt�r�k lehetnek. Id�sz�m�t�sunk el�tt 10000 t�j�k�n m�r elkezdtek gyarapodni �s terjedni a k�nai kult�r�ban. Ezek a v�zhez k�t�d� l�nyek voltak, akik az �let k�l�nb�z� ter�leteihez kapcsol�dtak. Megjelentek az egyiptomi (i.e. 4000), a sum�r (i.e. 3000) hitvil�gban, a hettit�kn�l, majd a skandin�v (viking) mitol�gi�ban - i.e 700 k�r�l.

�ltal�ban nincs l�buk, sz�rnyuk, legink�bb egy �ri�si k�gy�ra hasonl�tanak, vill�s nyelvvel, m�rgez� lehelettel, �s olyan k�pess�ggel, hogyha feldarabolj�k �ket, �jra eggy� v�lnak. Sokszor a h�s�k h�siess�g�nek m�rc�je volt, hogy legy�ztek-e m�r s�rk�nyt.

H�res s�rk�nyok:

Zu (vagy Anzu)

A sum�r mitol�gia s�rk�nya, k�r�lbel�l i.e. 5000-b�l. A legr�gebbi r�nk maradt s�rk�nylegenda.

A vil�g kezdet�n, az �si Zu elrabolta a T�rv�ny T�bl�it Enlilt�l, a nagy istent�l, �s elrejtette egy hegy tetej�n. Ezek szab�lyozt�k az univerzum rendszer�t. A Napistent - Ninur�t - k�ldt�k ut�na, aki meg�lte Zu-t, visszaszerezte a T�bl�kat, megmentv�n ezzel az univerzumot az �si k�oszba val� visszat�r�st�l.

Tiamat �s Apsu

A babil�niai mitol�gia teremt�st�rt�net�ben tal�lkozhatunk e k�t istens�ggel.
A kezdetben nem volt semmi, kiv�ve a k�t elemet: Apsut, aki a friss v�z ura volt, a f�rfi jelleg megtestes�l�se, �s Tiamatot, aki a s�s vizek �s a k�osz ura volt, a n�i jelleg megtestes�l�se. Kettej�k kapcsolat�b�l sz�lettek az istenek, akik ahogy telt az id� egyre engedetlenebbek voltak, �gy Apsu megpr�b�lta elpuszt�tani �ket, de az istenek el�bb l�ptek, �s megsemmis�tett�k �t.

Tiamat tov�bb �lt �s a bossz�j�t tervezte. Tizenegy sz�rny ivad�kot hozott a vil�gra, hogy seg�ts�k �t a gyermekei elleni h�bor�ban: a vipera, a c�pa, a skorpi� ember, a vihard�mon, a hatalmas oroszl�n, a s�rk�ny, a vad kutya, �s m�g n�gy n�vtelen.
Marduk volt az egyetlen isten, aki Tiamattal harcolt. H�sies k�zdelem volt, de Marduk v�g�l Tiamat sz�j�ba l�tt egy nyilat, ami kett�szak�totta a sz�v�t, ezt k�vet�en pedig k�t r�szbe v�gta a test�t, �gy sz�letett az �g �s a f�ld. Marduk lev�gta Tiamat egyik tan�csad�j�nak a fej�t, �s a v�r�b�l l�trehozta az embereket, hogy szolg�i legyenek az isteneknek.

Tiamatot sokf�lek�ppen �br�zolt�k, de eredetileg egy n�gy l�b� teremtm�ny volt, oroszl�n fejjel �s fels�testtel, pikkelyekkel, tollas sz�rnyakkal, sas h�ts� l�bbal �s vill�s nyelvvel, �s fegyverek sz�m�ra �thatolhatatlan b�rrel.

Ananta

Egy indi�n s�rk�ny, aki a teremt�s k�z�ppontj�ban �llt. �ri�si k�gy�ra hasonl�t, sok sz�z kisebb k�gy� fejjel.

Azhi Dahaki

A perzsa mitol�gia s�rk�nya. Angra Mainyu, a hazugs�gok apja teremtette, hogy megszabad�tsa a vil�got a tisztess�gt�l, a szent l�ng kit�rl�s�vel, amit Isteni Ragyog�snak neveztek. Amikor Atar, a t�z istene, megpr�b�lta megmenteni a l�ngot, a s�rk�ny megfenyegette, hogy elpuszt�tja a t�zet �r�kre, de Atar megesk�d�tt, hogy meg�geti a s�rk�nyt a l�ngjaival. Azhi Dahaki visszavonult, de egy isteni bajnok, thraetaona elfogta, �s beb�rt�n�zte a Demavend hegyen a Kaszpi-tenger mellett az emberis�g ellen elk�vetett b�ntettei miatt.

�gy hiszik, hogy a vil�g v�g�n a s�rk�ny ki fog szabadulni, �s d�h�ng�s�ben elnyeli az emberek �s �llatok egyharmad�t, miel�tt egy h�s, Keresaspa, legy�zi �t.

Azhi Dahaki egy r�ms�ges h�romkez� s�rk�nyk�nt jelenik meg, a teste televan k�gy�kkal, p�kokkal �s gy�kokkal, ha valaha felv�gn�k, ezek a l�nyek �rasztan�k el a vil�got.

Illuyankas

Egy t�r�k misztikus s�rk�ny, akit Hittite viharisten �lt meg Inaras istenn� �s a szeret�je, Hupasiyas seg�ts�g�vel.

Yam-nahar

K�na�nita mitol�gia alakja. Egy h�tfej� tengeri s�rk�ny, akit egy fiatal isten - Baal - puszt�tott el.

Apophis (vagy Apep)

Egyiptomi s�rk�ny isten. A s�t�ts�g �s hal�l lelke, egy hatalmas tengeri k�gy� volt, aki megk�s�relte elpuszt�tani Atum-Ra-t, a napistent, mik�zben az �gen utazott kereszt�l. Atum-Ra gyermekei (vagy Seth) puszt�totta el.

Nidhogg

A norv�g mitol�gi�ban tal�lkozhatunk vel�k. A “mogz� vil�g k�z�ppontj�ban” �ll egy k�risfa - Yggdrasil -, ami az eg�sz univerzumot seg�ti. H�rom hatalmas gy�kere van, az egyik Niflheimig �r, ahol Hel uralkodik az Alvil�g kir�lyn�jek�nt. Niflheim alatt, Nidhogg s�rk�ny r�gja a gy�keret, pr�b�lv�n elpuszt�tani az univerzumot.

Fafnir

Szint�n norv�g s�rk�n. Valaha egy �ri�s volt, aki meg�lte az apj�t, hogy megszerezzen t�le egy kincset. Hogy megv�dje, s�rk�ny alakj�t vette f�l, �s elvitte egy t�voli barlangba.
Sigurd (germ�n mitol�gi�ban Siegfried) gy�zte le.

Ladon

G�r�g s�rk�ny, a Hesperid�k aranyalm�inak, �s a F�ldanya gyermekeinek �rz�je. H�rakl�sz gy�zte le.

Quetzalcoatl

Mexik�i mitol�gi�ban, az esthajnal csillag ura. Egy j�s�gos, k�gy�szer� s�rk�ny, akihez a tolt�kok im�dkoztak, hogy f�nyt �s term�kenys�get hozzon nekik. N�ha egy eget �tszel� ny�lk�nt jelenik meg, olykor emberi alakot vesz f�l: fiatal fi�, vagy �sz szak�ll� v�nember k�p�ben vegy�l el az alattval�i k�z�tt.

Firedrake

A norv�g mitol�giaban egy Beowulf nev� h�s - egy 11. sz�zadban lejegyzett t�rt�netben - a v�gs� harcot vele v�vta.

Hidra/H�dra

A g�r�g mitol�gia kilenc s�rk�nyfej� sz�rnye, akit H�rakl�sz gy�z�tt le. M�k�n� kir�lya tizenk�t feladatot adott H�rakl�sznak, amib�l a m�sodik H�dra elpuszt�t�sa volt. A Lerna v�roshoz k�zeli mocsarakban �lt, �s gyilkolta az embereket, akik semmit nem tehettek ellene. B�rmely fej�t is v�gt�k le, hely�n kett� n�tt, r�ad�sul az egyik halhatatlan volt.