A k�mia sz� „alk�mia" el�sz�r Zozimosn�l fordul el�. Zozimos g�r�g�l �rt �s Panopolisban, Egyiptomban lakott a kr. u. a III. sz�zadban. Az els� alkimist�k, kiknek neveit, m�veit �s k�r�lm�nyeit egyar�nt ismerj�k, Synesios p�sp�k �s, Zozimos nem �tv�s�k, hanem filoz�fusok voltak. .Tan�t�saiban nemcsak laborat�riumi titkokat t�r fel a tan�tv�nyok el�tt, nem receptekb�l, elj�r�sokb�l �ll munk�ja, hanem �letfelfog�st, magasrend� erk�lcsis�get tan�t. Zozimos sz�m�ra a k�mia szent m�v�szet volt, az isteni l�lek, a pneuma felszabad�t�sa, mert a pneum�t foglyul ejtette, elrejtette a test. Az isteni l�lek megszabadul a f�ldit�l, a muland�t�l �s fokonk�nt a nap fel� emelkedik. Ezeket a misztikus tanokat l�tja �s l�tjuk az �lom, a cin, a vas, az ez�st, az arany, a magn�zium �tv�z�si technik�iban. Az aranycsin�l�s tulajdonk�ppen nem m�s, mint az �sanyag, a prima mat�ria bizonyos elrendez�d�se. Zozimos alk�mi�j�t komment�lja �s fejleszti tov�bb a th�bai Olympiodoros, aki az V. sz�zad els� fel�ben Alexandri�ban tan�tott. A mikrokozmosz �s makrokozmosz m�gikus elm�lete, az alk�mia egyik alapaxi�m�ja n�la alakult ki v�gleges form�j�ban. P�rhuzamot von az ember �s a mindens�g k�zt: az �n �s a fej, a hegyek �s a csontok, a jobbszem �s a nap, a balszem �s a hold k�zt. A lass� �get�s elve, mely az alkimista praxisban �s elm�letben fontos szerepet j�tszik, n�la jelenik meg el�sz�r. Finoman, szel�den, gyeng�den �gess�k a t�zet, mert k�l�nben a g�z elillan, ez a g�z pedig maga a Mercurius. Ez a Mercurius azonos r Zozimos�zemberk�j�vel, a k�s�bbi alkimist�k filius-�val. Az elillan� g�zben l�tja a Mercuriust: a k�miai elj�r�s minden f�zisa, sot minden eszk�ze m�lyebb �rtelmet kap, a kemenc�b�l Kemence, a lombikb�l Lombik, az anyagb�l Anyag lesz.