Mint Herm�s, trismegistos a "h�romszor nagy" Herm�s, � a var�zslatnak legf�bb mestere, s ha valamit szinte val�sz�n�tlen�l j�l z�runk el a k�ls� vil�gt�l.

Herm�s trismegistos : a k�z�pkori alkimist�k szem�ben a legf�bb mitikus tekint�ly. De var�zsvesszej�t m�r a klasszikus elk�pzel�s is ismerte, �s s�t�ts�get kedvel�, �jszakai term�szete is a var�zslat k�r�be vonja alakj�t.

Hermes alapgondolatait a Tabula Smaragdina nev� �r�s�ban tette k�zz�, ami nev�t a gondolatokat hordoz� smaragdt�bl�r�l kapta.

Az Atlantiszi Smaragdt�bla m�gi�ja  : Thot – vagy m�sik ismert nev�n Hermes Trismegistos – atlantiszi m�gus k�r�lbel�l Kr. e. 3600 �vel jegyezte le a „smaragdt�bl�k” (Tabula Smaragdina) n�ven ismertt� v�lt t�bl�k sorait. Titkuk nem az�rt van titoknak nyilv�n�tva, mert nem olvashatja b�rki, hanem mert tud�sanyaguk - nyelvezete �s k�pi vil�ga miatt - csak a beavatott hermetikus m�gusok sz�m�ra v�lik nyilv�nval�v�. Sorozatunk csak megismertet a smaragdt�bl�kkal, de nem ad beavat�st a hermetikus m�gi�ba. A Beavat�s folyamata hosszadalmas �s egy eg�sz �let�t sor�n zajlik.
Thot, vagy Hermes Trismegistos (nevezz�k mostant�l fogva az ut�bbi n�ven) a mai tud�sunk szerint atlantiszi �r�ks�get birtokl� pap kir�ly �s m�gus volt. L�tez�s�re a t�rt�nelem is sok bizonyoss�got tal�lt

Egyes feljegyz�sek szerint az�rt nevezik h�romszor sz�letettnek, vagy h�romszor magasztosultnak, mert az egyiptomi sz�let�s�t k�vet�en m�g k�tszer – teh�t �sszesen h�romszor – inkarn�l�dott. Az utols� inkarn�ci�ban viselte a Herm�sz nevet. M�s elm�letek a vil�g minden s�kj�n beavatott volt, s ez volt nev�nek oka. Ekkor mondhatta �, vagy jegyezte le valamelyik tan�tv�nya az al�bbiakat: „Az�rt h�vnak engem h�romszorosan legnagyobb Herm�sznek, mert birtokomban tartom a vil�gfiloz�fia h�rom r�sz�t.”
Valamennyi �kori szerzõ megegyezik abban, hogy az alk�mia egyiptomi eredetû, sõt, szent mûv�szetnek nevezik. A szent jelzõnek k�tf�le oka is van: egyr�szt az egyiptomi templomok szent�lyeiben v�gezt�k a papok alk�mista mûveleteiket, m�sr�szt egyik isten�ket, g�r�g�s nev�n Hermes Trismegistost (egyiptomi nev�n Thoth-ot) tartott�k az alk�mia apj�nak. Innen ered az alk�mi�nak m�g egy neve: hermetikus tudom�ny. (A hermetikus elz�r�s, ez a ma gyakran haszn�lt kifejez�s onnan ered, hogy Hermes Trismegistosnak bûv�s-titkos k�pess�geket tulajdon�tottak, t�bbek k�z�tt azt, hogy m�gikus pecs�tekkel el tudott z�rni ed�nyeket �s kincseket; ez�rt ma hermetikusnak mondj�k az olyan elz�r�st, amely t�vol tartja a vizet, levegõt, bakt�riumokat stb.

A legenda szerint Atlantiszi m�gusmester  volt, aki tan�tv�nyaival Egyiptomba menek�lt Atlantisz pusztul�s�nak idej�n,  �s ott meghonos�totta a m�gi�t, �s az oktat�st. Az egyiptomiak istenk�nt  tisztelt�k, egyiptomi neve Thot lett, b�r a tisztelet�re �p�tett v�rost  Hermeopolisznak h�vt�k. A g�r�g�k r�la mint�zt�k Herm�sz istent, el�gg�  k�zenfekv� egyez�sekkel.