A term�szettudom�nyok �se a var�zsl�s. Az emberek el�sz�r hatni akartak a term�szet er�ire, �s csak azut�n t�rekedtek arra, hogy megismerj�k �ket. El�bb arra igyekeztek, hogy es�t csin�ljanak, �s csak sokkal k�s�bb, egy sokkal magasabb mûvel�d�si fokon kezdtek el gondolkozni azon, hogy mi is az es�.A term�szettudom�ny addig m�g okkult, vagyis rejtett tudom�ny volt, mûvel�i gondosan �rizt�k tud�sukat, �s ha k�z�lt�k is m�sokkal, titkos t�rsas�gokba t�m�r�ltek, �s a t�rsas�g tagjait s�lyos �s h�tborzongat� esk�kkel k�telezt�k, hogy nem fogj�k el�rulni azt, amit

A r�zsakeresztesekre vonatkoz� legr�gibb adat k�t k�nyv, mely a n�metorsz�gi Casselben jelent meg 1614-ben. Az egyiknek a c�me Fama Fraternitatis R. C., vagyis h�rad�s a r�zsakeresztes t�rsas�gr�l, mert az R. C. Rosea Cruxot jelent – a m�sik a Confessio Fraternitatis R. C., vagyis .a r�zsakeresztesek vallom�sa.

Ezeknek a k�nyveknek az �ll�t�sa szerint a t�rsas�got Christian Rosencreutz alap�totta. Rosencreutz 1388-ban sz�letett, mondja a k�nyv. Miut�n N�metorsz�gban megtanult mindent, amit megtanulhatott, elindult a Szentf�ldre. Zar�ndokl�sa k�zben eljutott az arab b�lcsek titkos v�ros�ba, Damcarba,.�s itt beavatt�k a term�szet titkaiba. �vek m�lva Rosencreutz visszat�rt haz�j�ba, azzal a sz�nd�kkal, hogy kora eg�sz tudom�nyoss�g�t megreform�lja. Ev�gb�l h�t t�rsat vett maga mell�, �s megalap�totta a Szentl�lek H�z�t. T�rsai minden titkos tud�s birtok�ban voltak, az �v�k volt a B�lcsek K�ve, mellyel az �sv�nyokat aranny� lehet v�ltoztatni, de az�rt szer�nyen �ltek, �s �res �r�ikban betegeket gy�gy�tottak ingyen.

Mikor Rosencreutz sz�zhat �ves kor�ban meghalt, mondja a legenda, senki sem tudta, hol temett�k el. De 1614-ben, mikor �talak�t�sokat v�geztek a Szentl�lek H�z�ban, egy ajt�ra bukkantak, melyen ez �llt: Sz�zh�sz �v m�lva megny�lok. Ez �ppen sz�zh�sz �vvel Rosencreutz hal�la ut�n t�rt�nt. Az ajt�t kinyitott�k, �s egy nyolcsz�gletû terembe �rtek, melyet egy titokzatos �r�kk�-�g� l�mpa, "egy alvil�gi nap" vil�g�tott meg. A terem k�zep�n �llt Rosencreutz s�rja, a teremben megtal�lt�k a k�nyveket, melyek a r�gi r�zsakeresztesek legf�bb titkait �s t�rv�nyeit �rizt�k, �s a rejtett mûv�szetek ûz�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket. Most, hogy m�r Rosencreutz s�rj�t megtal�lt�k, mondja a k�nyv, a t�rsas�g �l�rkezettn�k l�tja az id�t, hogy nagyobb nyilv�noss�g el� l�pjen. Eddig sz�l a legenda. Az igazs�g az, hogy Christian Rosencreutz nyilv�n sohasem �lt. A tud�sok azt is kimutatt�k, micsoda m�s hasonl� legend�k alapj�n �ll�totta �ssze a k�t k�nyv szerz�je a Rosencreutz-mes�t. De nemcsak Rosencreutz nem �lt, hanem a t�rsas�g sem l�tezett, melynek h�veket gyûjt�tt �z ismeretlen szerz�. A r�zsakeresztesek l�thatatlanokk� v�ltak, miel�tt l�that�k lettek volna. A sz�besz�d �gy tudta, hogy a r�zsakeresztes k�nyvek szerz�je Johann Valentin Andreae, evang�likus lelk�sz �s misztikus k�lt�. Neki tulajdon�tott�k a Christian Rosencreutz k�miai menyegz�je c. k�nyvet is. Ez egy allegorikus reg�ny, egy v�ndorr�l, aki a kir�ly �s a kir�lyn� menyegz�j�n vesz r�szt. A reg�ny f� cselekm�nye az, hogy egy nyolcemeletes toronyban fel- �s lemennek. Ez persze mind csak felt�telez�s. �lt-e vagy sem, l�tezetett-e vagy sem, csup�n tal�lgat�s.

A r�zsakeresztesek szervezete �gyesebb �s er�sebb volt, mint az �sszes t�bbi titkos t�rsas�g�. Legfontosabbnak a titoktart�st tekintett�k. A r�zsakeresztes nem ismerte t�rsait, sokszor m�g f�n�k�t sem. Ezzel szemben mindent be kellett jelentenie feljebbval�inak, k�l�n�sen tudom�nyos eredm�nyeit. Mert hiszen, mondj�k a t�rv�nyek, �gy sincs olyan titok sem a term�szetben, sem a kir�lyi mûv�szet, vagyis az aranycsin�l�s vil�g�ban, amit a legfels�bb r�zsakeresztes fokozatok visel�i m�r ne tudn�nak, s�t a m�gus nemcsak a titkot tudja, hanem azt is, hogy az illet� testv�r a tito A R�zsakeresztes-rendben 9 fokozatot k�l�nb�ztetnek meg. Az els� volt a "juniorok", a m�sodik a "teoretikusok", a harmadik a "praktikusok", a negyedik a "filoz�fusok", az �t�dik a "minoresek", a hatodik a "majoresek", a hetedik az "adeptusok", a nyolcadik a "magisterek", a kilencedik a "magusok" fokozata. Mindegyiknek m�s �s m�s volt a k�teless�ge �s a joga. Egyik fokozatb�l a m�sikba bizonyos id� leforg�sa ut�n lehetett jutni. Kilenc beavat�si fokozat �rhet� el okkult iskol�z�suk sor�n beavat�si ritu�l�k v�grehajt�s�val. Kifejezetten okkult iskol�z�st v�gz� tan�t�szervezet, nem hitre, dogm�ra, hanem tapasztalatokra �p�tenek, az okkult k�pess�gek kifejleszt�s�re. h�t k�l�nb�z� vibr�ci�j� vil�got k�l�n�tenek el. Szerint�k ezek a vil�gok, - ak�rcsak a rajtuk �l� emberis�g, - h�t �jrasz�let�si peri�duson mennek kereszt�l. Az ember h�rom mennyen �t, emelkedve �dv�z�lhet.
�let�nk c�lja, hogy a t�r-id� keresztj�n bontakozz�k ki a mennyei r�zsa! Az embert szellemi szenved�se bor�tja vir�gz�sba. A tan�t�son �t vezet� transzfigur�ci�b�l nem az �n-k�zpont� szem�lyis�g h�z hasznot, hanem az emberben szunnyad� �s fel�breszthet� isteni �nval�, melynek ily m�don megadatik, hogy �jra fel�ledjen. Ennek a folyamatnak a misztikus �tja a Cig�nyk�rtya lapjainak meg�rt�s�n �t vezet� beavat�s.

A R�zsakereszt n�gy legjellemz�bb szimb�luma:
R�zsa: A hallgat�s, a titok, a b�lcsess�g �s a szeretet jelk�pe.
R�zsa �s kereszt: A kereszt, egy r�zs�val a k�t �g keresztez�d�si pontj�ban. Mindkett� arany sz�nben.
K�r, h�romsz�g, n�gyzet K�r, h�romsz�g �s n�gyzet. A k�r jelk�pezi az �r�kk�val�s�got, a v�gtelens�get, de a mikro-kozmoszt is. A h�romsz�g a Logoszb�l �rad� Atya, Fi� �s Szent Szellemnek is nevezett h�rom hatalmas er� jele. N�gyzet k�pezi az �j emberi l�ny fel�p�t�s�nek az alapj�t.
A Pentagram: A pentagram a n�gys�gb�l �jj�sz�letett �j ember jelk�pe. Az ember�, aki f�l�ton �ll az egy �s a t�z k�z�tt. Feje az �gben, karjai �s l�bai kit�rva. Utal m�g J�zus �t seb�re, vagyis arra a szenved�sre, amit a l�leknek ki kell �llnia a felt�mad�s, a Mesterr� v�l�s el�tt. A jelk�p a fizikai s�kon uralkodni k�pes ember k birtok�ban van.

V�g�l az al�bbi meg�llapod�st v�zolt�k fel :

1.  Egyik�k sem foglalkozhat m�ssal, mint betegek ingyenes gy�gy�t�s�val .
2.  Az ut�dok ne bizonyos szok�st k�vessenek, hanem az adott orsz�g hagyom�ny�t .
3.  Minden �vben, C-napon, tal�lkozzanak a Sancti Spiritus h�zban, vagy �rj�k meg t�volmarad�suk ok�t .
4.  Minden testv�r keressen arra �rdemes szem�lyt, aki hal�la ut�n majd felv�ltja .
5.  A C.R. n�v legyen pecs�tj�k, jel�k �s jellem�k .
6.  A sz�vets�g sz�z �vig maradjon titokban .