A szabadkőműves rend keletkezése és fejlődése szoros összefüggésben áll a 18. század felvilágosodási mozgalmával. 1717-ben, Londonban négy régi üzemi kőművespáholy egyetlen nagy páhollyá szövetkezett Az üzemi kőművességből szellemi kőművesség lett, amely tanoncokat, segédlegényeket és mestereket különböztetett meg. További kibontakozására Franciaország nyújtott lehetőséget, ahol számos rendfokozattal, címmel gyarapodott. A szabadkőműves rend a felvilágosodással együtt Franciaországból minden irányba elterjedt, nemcsak a rokon latin nyelvű országokban, hanem Poroszországban, Ausztriában és Oroszországban is.

A szabadkőművesség az építőművészetből eredő, annak ősi jelképrendszerét avatási szertartásokon átörökítő spirituális rend. A szabadkőművesek ún. páholyokba szerveződnek, amelyekbe titokzatos beavatási szertartásokon keresztül, titoktartási fogadalom mellett vesznek be új tagokat. A római katolikus egyház a szabadkőműveseket kiközösítette 1738-ban, különösen a jezsuiták illetve a bencések igyekeztek a szabadkőművességet háttérbe szorítani.

Míg a tudomány a világ mennyiségi megragadásával igyekszik azt megismerni, a szabadkőműves filozófia a világ minőségeit kívánja feltárni. A szabadkőművesek úgy gondolják, hogy a minőség képviselői teremtő munkájukkal elvileg szabadon alakíthatják a jövőt, ugyanakkor azért felelősséggel is tartoznak. Az ember tiszteletét hirdetik, a kortársaikért, a világért akarnak tenni valamit, először az alapvető szükségletek, a rászorulók tényleges megsegítésével, nem a távoli jövőben vagy a fizikán túlmutató bizonytalan dimenziókban.

A szabadkőműves közösség lehetőleg nem politizál, nem foglalkozik vallási kérdésekkel, hanem kulturális kérdésekkel törődik. Vannak tagjai között istenhívők, nem feltétlenül ateisták, merthogy a vallászabadság hívei, éppen ezért „filozófiai istenfogalmuk" van, akit a világ nagy építőmestere kifejezéssel személyesítenek meg. A rend titokzatossága miatt gyakran kerül politikai viták keresztüzébe, tagjait rendszeresen megvádolják azzal, hogy a bolsevizmus, cionizmus vagy a judaizmus követői.

A hallgatási fogadalmat pedig, amit a szabadkõmûvesek tesznek, nem az eskü kényszere hívta életre, és nem is az attól való félelem, hogy társaik halálos bosszút fognak állni rajtuk. Sok szabadkõmûves-páholytag attól is fél, hogy az emberek ki fogják nevetni a páholy látszólag és nyilvánvalóan értelmetlen és õrült rítusai miatt.