A szabadk�m�ves rend keletkez�se �s fejl�d�se szoros �sszef�gg�sben �ll a 18. sz�zad felvil�gosod�si mozgalm�val. 1717-ben, Londonban n�gy r�gi �zemi k�m�vesp�holy egyetlen nagy p�holly� sz�vetkezett Az �zemi k�m�vess�gb�l szellemi k�m�vess�g lett, amely tanoncokat, seg�dleg�nyeket �s mestereket k�l�nb�ztetett meg. Tov�bbi kibontakoz�s�ra Franciaorsz�g ny�jtott lehet�s�get, ahol sz�mos rendfokozattal, c�mmel gyarapodott. A szabadk�m�ves rend a felvil�gosod�ssal egy�tt Franciaorsz�gb�l minden ir�nyba elterjedt, nemcsak a rokon latin nyelv� orsz�gokban, hanem Poroszorsz�gban, Ausztri�ban �s Oroszorsz�gban is.

A szabadk�m�vess�g az �p�t�m�v�szetb�l ered�, annak �si jelk�prendszer�t avat�si szertart�sokon �t�r�k�t� spiritu�lis rend. A szabadk�m�vesek �n. p�holyokba szervez�dnek, amelyekbe titokzatos beavat�si szertart�sokon kereszt�l, titoktart�si fogadalom mellett vesznek be �j tagokat. A r�mai katolikus egyh�z a szabadk�m�veseket kik�z�s�tette 1738-ban, k�l�n�sen a jezsuit�k illetve a benc�sek igyekeztek a szabadk�m�vess�get h�tt�rbe szor�tani.

M�g a tudom�ny a vil�g mennyis�gi megragad�s�val igyekszik azt megismerni, a szabadk�m�ves filoz�fia a vil�g min�s�geit k�v�nja felt�rni. A szabadk�m�vesek �gy gondolj�k, hogy a min�s�g k�pvisel�i teremt� munk�jukkal elvileg szabadon alak�thatj�k a j�v�t, ugyanakkor az�rt felel�ss�ggel is tartoznak. Az ember tisztelet�t hirdetik, a kort�rsaik�rt, a vil�g�rt akarnak tenni valamit, el�sz�r az alapvet� sz�ks�gletek, a r�szorul�k t�nyleges megseg�t�s�vel, nem a t�voli j�v�ben vagy a fizik�n t�lmutat� bizonytalan dimenzi�kban.

A szabadk�m�ves k�z�ss�g lehet�leg nem politiz�l, nem foglalkozik vall�si k�rd�sekkel, hanem kultur�lis k�rd�sekkel t�r�dik. Vannak tagjai k�z�tt istenh�v�k, nem felt�tlen�l ateist�k, merthogy a vall�szabads�g h�vei, �ppen ez�rt „filoz�fiai istenfogalmuk" van, akit a vil�g nagy �p�t�mestere kifejez�ssel szem�lyes�tenek meg. A rend titokzatoss�ga miatt gyakran ker�l politikai vit�k kereszt�z�be, tagjait rendszeresen megv�dolj�k azzal, hogy a bolsevizmus, cionizmus vagy a judaizmus k�vet�i.

A hallgat�si fogadalmat pedig, amit a szabadkõmûvesek tesznek, nem az esk� k�nyszere h�vta �letre, �s nem is az att�l val� f�lelem, hogy t�rsaik hal�los bossz�t fognak �llni rajtuk. Sok szabadkõmûves-p�holytag att�l is f�l, hogy az emberek ki fogj�k nevetni a p�holy l�tsz�lag �s nyilv�nval�an �rtelmetlen �s õr�lt r�tusai miatt.