Michel de Nostredame

1503 december 14-�n d�lben l�tta meg a napvil�got. Provenceben, Saint-R�my-ben. Zsid� sz�rmaz�s�, de mint minden zsid� 1501-ben, az � sz�lei (Jacques �s Reyniere de Nostredame) is baptist�kk� v�ltak a kir�ly rendelet�re. Az els� gyermek volt a csal�dban, melybe m�g n�gy fi�gyermek tartozott, akikr�l keveset tudunk. M�r kor�n kiemelkedett okoss�g�val �s a sz�l�k a nagyapa (Jean) kez�be adt�k. A matematik�n, g�r�g�n, latinon �s h�beren k�v�l Jean ismertette meg Michellel az �gi tudom�ny (asztrol�gia) els� szab�lyait.
Nagyapja hal�la ut�n Michel Avignonba, a renesz�nsz k�zpontj�ba ment, hogy megismerkedjen a szabad m�v�szetekkel. Itt folytatta a csillagok tanulm�nyoz�s�t. Nostradamus m�r kifejezetten katolikus szellem� vall�sos nevel�st kapott, �s mag�t �lete v�g�ig sz�ban �s leveleiben meggy�z�d�ses h�v� katolikusk�nt jellemezte. Az apj�t ideges�teni kezdte fi�nak �rdekl�d�se a k�l�nleges tudom�nyok fel� �s Montpellierbe k�ldte, hogy orvosnak tanuljon. 1522-ben Michel h�rom �vi tanul�s ut�n megkapta orvosi v�gzetts�g�t. Ezzel az irattal most m�r elkezdhette a gy�gy�t�st, �s elhat�rozta elmegy seg�teni a pestis �ldozatainak.
1534 k�r�l Agenben telepedett le, �s feles�g�l vett egy fiatal l�nyt, akinek a neve elveszett. Egy fia �s egy l�nya sz�letett t�le �s �lete t�k�letesnek l�tszott.
Azt�n kit�rt a katasztr�fa. A pestis Agenbe is elj�tt �s sz�mos embert vitt mag�val. Nostradamus hi�ba mentett meg annyi embert a k�rt�l, a saj�t csal�dj�t, feles�g�t �s k�t gyermek�t m�r nem tudta �s a fekete hal�l �ket is elragadta. De k�s�bb harcol tov�bb a petis ellen.
K�s�bb Salonba k�lt�zik �s itt �li le tov�bbi �let�t. 1547 november�ben feles�g�l veszi Anne Ponsart Gemelle-t, a gazdag �zvegyet. Itt kezdi el j�s tev�kenys�g�t is.

1550 ut�n adj�k ki Almanac �s Prognosztig�k c�m� alkot�sait, melyek sikert arattak, �s arra biztatt�k folytassa kutat�sait a j�sl�sok ter�n. Salon-i h�za padl�s�n rendezte be dolgoz�szob�j�t �s itt �rta meg j�sl�sait okkult k�nyveit olvasgatva.

Hobbija, a csillag�szati-asztrol�giai-asztron�miai sz�m�t�sok mellett (ebben az id�ben ezek a tudom�nyok m�g nem v�ltak sz�t annyira �lesen, mint ma), melyeket nappali munk�i miatt jobb�ra �jszaka folytatott, hetente n�h�nyszor �jszak�nk�nt „elragadtatott �llapotba” ker�lt, „megsz�nt k�r�l�tte a k�lvil�g”, lelki szemei el�tt fura k�pek, l�tom�sok �s t�rt�netek elevenedtek meg emberekr�l, esem�nyekr�l. Ezeket Nostradamus a j�v�r�l sz�l� h�rad�soknak tartotta, �s szorgalmasan jegyezgette. Csillag�szati ismeretei �s m�velts�ge seg�ts�g�vel pedig megpr�b�lta kital�lni, ezen esem�nyek mikor �s hol fognak lej�tsz�dni �s mit jelentenek val�j�ban (mint maga is �rta, az ut�bbi tal�lgat�sainak nem kell felt�tlen�l hitelt adni, mivel az asztrol�gia a t�vedni k�pes „term�szetes �rtelem” r�sze, ellent�tben viszont magukkal a l�tom�sokkal, melyek viszont a term�szetfeletti �rtelemt�l, azaz Istent�l sz�rmaznak). Teh�t Nostradamus felt�tlen�l hitelesnek tartotta mag�t annak megj�sl�s�ban, hogy az �ltala l�tottak-hallottak j�vend�beli val�s esem�nyek, melyek pontosan �gy meg fognak t�rt�nni, ahogy lelki szemei el�tt lej�tsz�dtak (erre �rta, hogy „k�pes vagyok nem t�vedni, nem el�m�t�dni”) - viszont abban m�r maga sem volt minden esetben biztos, hogy ezen esem�nyek mely d�tumokhoz k�thet�ek. A pr�f�ci�k (Les propheties) c. m�, mely ezeket a l�tom�sokat versekk� feldolgozott form�ban tartalmazta.
1555-re fejezi be az els� r�sz�t k�nyv�nek, mely kor�t�l eg�szen 3797-ig tartalmaz j�sl�sokat. A "Centuries" (Prophecies k�nyve m�s n�ven) elnevez�snek semmi k�ze az �vsz�zadokhoz, csak arra utal, hogy 100 versb�l �ll. A versek hom�lyosan �rottak �s t�bbnyelv�ek, melyekben felhaszn�lja a franci�t, olaszt, g�r�g�t, latint. A m�glyahal�l elker�l�se �rdek�ben a verseket �sszezavarja, hogy a j�slatra ne lehessen az els� alkalommal r�j�nni.
A k�nyv csak az els� h�rom Cenrt�ri�t tartalmazta, �s a negyedik kezdet�t.
A j�slatok a kir�lyi udvarban is nagy visszhangot v�ltottak ki, �s a kir�lyn�, Medici Katalin Nostradamus�rt k�ld�tt. 1556 augusztus 15-�n Nostradamus �s a kir�lyn� �r�kig besz�lgettek, II Henriket nem nagyon �rdekelte a t�rt�net.
K�t h�ttel k�s�bb a kir�lyn� ism�t k�ld�tt �rte, �s Nostradamus azt a neh�z feladatot kapta, hogy �rja meg a valo� gyermekek horoszk�pj�t. Egyesek szerint a f�rfi m�r el�re meg�rta a gyermekek sors�t kor�bbi j�sk�nyv�ben, de a pontosan lefestett horoszk�p titokban maradt.
Nemsok�ra figyelmeztett�k, hogy a p�rizsi igazs�gszolg�ltat�s �rdekl�dve figyeli m�gikus tev�kenys�g�t, ez�rt visszavonult Salonba. K�szv�ny�t�l �s iz�leti gyullad�sait�l szenvedve innent�l csak a l�togat�inak �r horoszk�pokat �s a "Prophecies" befejez�s�n dolgozik.
1564-ben Katalin - most m�r mint regens kir�lyn� - k�rutaz�st tervezett Franciaorsz�gban. Ezalatt Salonban megl�togatta Nostradamust. Vacsora k�zben Katalin a "Physician in Ordinary" c�mmel adom�nyozta meg a j�st, amely tiszts�g p�nzzel is j�rt.
K�szv�nye azonban els�lyosbodott, �s Nostradamusnak, az orvosnak r� kellett d�bbennie, hogy hamarosan meghal. 1566 j�nius 17-�n meg�rta v�gakarat�t. J�lius 1-�n mag�hoz hivatta a papot az utols� kenetre. Amikor Chavigny t�vozott mell�le, azt mondta neki, reggelre m�r nem lesz itt. J�slat�hoz h�ven m�snap holtan tal�lt�k test�t.
Salonban Cordeliers temploma alatt temett�k el. Feles�ge egy m�rv�nydarabbal eml�kezett meg r�la. A k�s�bbi csat�k sor�n a s�rt idegen katon�k felnyitott�k, de a Szent L�szl� templomban �jra eltemett�k �s m�ig itt nyugszik.

De ha megn�zz�k j�slatait,akkor ott is megfigyelhetj�k ezeket a gonosz elj�vetel�re utal� jeleket. M�g egy harmadik vil�gh�bor�t is j�solt a XXI-ik sz�zadba. Teh�t j�slatai igen v�ltozatosak, m�r csak a m�ltra n�zve is, de a j�v�re is.