A term�szet a legfontosabb benne. A n�k nem csak any�k voltak, de harcosok is, �s egyenl� jogokat �lveztek a f�rfiakkal, �gy h�t igazi szabads�got �lvezhettek itt. Egy kelta �lete tele volt var�zslattal �s m�gi�val. A kelt�k �gy tartott�k, hogy isteneik megjelenhetnek b�rhol, b�rmikor, s az emberi fajnak mintegy k�teless�ge is, hogy sz�ks�g eset�n seg�ts�g�l h�vja az istenvil�got. Ismerik a gy�gyf�veket �s n�v�nyek var�zstudom�ny�t. K�l�n�s erej� k�veket kell keresni�k, � szolg�latukba b�v�lni�k, ak�r energia t�rgyk�nt. Az �si istenek befoly�sa alatt kell �lni�k, �k nagyon is �gy tartott�k.

Ez a m�gia hisz a l�thatatlanban �s f�lhaszn�lja azt hiszen �szt�n�sen �rezz�k ezeknek az er�knek a m�k�d�s�t. A m�gia gyakorl�sa hamar el�h�vja a var�zsl� l�ny�nek rejtett von�sait. Ez�rt nagyon fontos, hogy a m�gus igazi �nismerete �s �nfegyelemre tegyen szert. A m�gus legels� feladatai k�z� tartozik, hogy kit�r�lje mag�b�l a kudarc�lm�nyek �s csal�d�sok nyomait. A m�gia akkor hat�sos, ha hisz a m�gus a saj�t erej�ben. Mindenhez fejleszten�nk kell rejtett vagy bels� val�jukat. V�ltoztatniuk kell rossz szok�saikon, negat�v �nk�p�k�n, f�l kell hagyniuk a f�llent�sekkel, apr� csal�sokkal, stiklikkel, nem szeghetik meg �g�reteiket, le kell szokniuk szenved�lyeikr�l. Amint bels� �nj�k �talakul l�tni fogj�k, hogy a m�gia is jobban a kez�kre dolgozik majd. �let�kbe ezzel bek�lt�zik az eg�szs�g, a boldogs�g, �s a j�l�t.

A m�gus tudom�ny�t valaha ezek alkott�k: noscere- tud�s, audere –mer�s, velle- akar�s, tacere- hallgatni tud�s, ire –fejl�d�sre val� k�pess�g. F�lsz�vvel j�tszadozva senki sem sz�m�that eredm�nyekre.

A mai boszork�nyok azt vallj�k, hogy el�deik m�ig seg�teni k�pesek e mesters�g mai m�vel�it.

Druida papok tan�t�sa: az isteneket im�dd, ne a gonoszt, l�gy er�s �s b�tor. A kelta paps�got a druid�k alkott�k.

�gy tartott�k h�rom akad�lya lehet a fejl�d�snek, �n�ss�g vagy b�szkes�g, hazugs�g, �s f�l�sleges kegyetlens�g.