A l�lekhitnek az a v�ltozata, amely szerint vannak term�szetfeletti l�nyek, akik a k�z�ns�ges haland�kat m�r sz�let�s�k el�tt arra v�lasztj�k ki, hogy emberfeletti k�pess�g� szem�lyekk�, s�m�nokk� legyenek. Teh�t nem az lehet s�m�n aki akar, mert nem a s�m�n kap szellemeket, hanem a term�szetfeletti l�nyek v�lasztj�k ki �t, m�g megsz�let�se el�tt. A s�m�nk�pess�g elnyer�s�hez m�lhatatlanul sz�ks�ges a h�v�s. Var�zsl�, m�gus, kuruzsl� vagy szellemgy�gy�t�, aki akaratereje seg�ts�g�vel transz�llapotba ker�l, �s k�zvet�tõ szerepet j�tszik az emberek s az istenek �s szellemek k�z�tt. S�m�n eleve csak az lehet, aki m�r sz�let�s�t�l fogva valamilyen jelet visel (pl. foggal vagy burokban sz�letett - ez a hiedelem �sszef�gg a szib�riai s�m�nok "felesleges csontj�nak" k�pzet�vel). Ami a s�m�n felszerel�s�t illeti, a magyar n�phit rosta vagy szita alakban �rizte meg a s�m�ndob eml�k�t, de fellelhet� az agancsos fejviselet, a s�m�nl�tra (mint �gig �r� fa) �s az ext�zis eml�ke is. A viaskod� t�ltosbik�r�l sz�l� hiedelemmond�k �s a reg�s�nek refr�nje szint�n fontos adal�kok �s bizony�t�kok egy valamikori samanisztikus vil�gk�p megismer�s�hez. A transz�llapotban a l�lek utaz�sa sor�n megpr�b�lj�k visszajuttatni az ellopott lelkeket, vagy inform�ci�t k�rnek az istenektõl az �lelem holl�t�rõl �s a vad�szatok v�rhat� eredm�ny�rõl. A s�m�n k�l�nb�zik a szellemm�diumt�l, aki transzba eshet, de nem uralja a helyzetet, valamint a papt�l, aki ir�ny�tja a r�tusokat, de nem ker�l sz�ks�gk�ppen transz�llapotba. N�mely n�pn�l m�g fel is avatj�k a s�m�nt: bemutatj�k a term�szetfeletti l�nyeknek. Vagyis a s�m�n akkor teremtheti meg azokkal a kapcsolatot, amikor az sz�m�ra sz�ks�ges �s nem kell valami m�diumszer� k�zvet�t�t k�zbeiktatnia. A term�szetfeletti l�nyekkel k�tf�le m�don �rintkezhet: vagy azok k�lt�znek bel�, vagy a s�m�n megy a birodalmukba. Ilyen m�don teljes�theti feladatait, vagyis megtudhat t�rben �s id�ben t�voli dolgokat, ill. gy�gy�that. A s�m�nizmus nem egy k�l�n�ll�, egys�ges  vall�s,  hanem  egyfajta  vall�si  �rz�kenys�g  �s gyakorlat (az egyes kult�r�kban  m�s-m�s  m�don megjelen�) kult�r�kat �t�vel� form�ja. M�s hivatalos  �s  t�teles  vall�sok,  ideol�gi�k  �s  gyakorlatok mellett  l�tezik,  s  ezek  vissza  is  hatnak  r�.  A  s�m�nokat tartott�k m�r �r�lteknek. Volt kor, amelyben �ld�zt�k �ket, majd eg�sz egyszer�en  tagadt�k  l�tez�s�ket.  M�ra pedig val�s�gos divatt� lettek.  A  s�m�nizmus  alapja  az  animizmus  (szellemhit): a s�m�n �nk�v�leti  �llapot�ban besz�lhet a l�nyekkel.  A  s�m�nizmus  egyik  f�  jelk�pe  a vil�gfa vagy �letfa, amely egy  magyar  n�pmes�kben  is  sokszor el�fordul!) "�gig �r� fa". E fa �gain emeletesen  helyezkednek  el  a  vil�g  r�tegei,  legfel�l a szellemek vil�ga. A  s�m�nt   avat�sakor   a  szellemek  "�zekre  szedik",  majd  �jb�l �sszerakj�k. A h�s�t az �let l�nyeg�t k�pez� csontj�ig lecsupasz�tj�k,  majd ism�t �sszerakj�k, hogy �j �letre sz�lessen. A  s�m�nok  az  �si  t�rzsekben  t�rzsi vezet� szereppel rendelkeztek. Mindezek  ellen�re  a  s�m�n  mindennapi  �letet  �lt,  v�gezte a napi munk�j�t. �rdekess�g, hogy n�i s�m�n is l�tezett. A  s�m�nok vil�gk�p�ben mindennek lelke van: nemcsak az �llatok, hanem a  n�v�nyek,  a  szikl�k,  a sz�l, az es� stb. is l�lekkel b�r. Sz�mos k�l�n�ll�  szellem  l�tezik,  valamennyi  saj�tos  form�val, n�vvel �s   tulajdons�ggal. A Nap szelleme k�l�nb�zik a Hold szellem�t�l.