Majdnem f�l �vsz�zada, hogy a judeai sivatagban elk�borolt kecsk�iket keres� beduin p�sztorok egy nehezen megk�zel�thet� barlangban cser�p amfor�kba rejtett b�r tekercsekre bukkantak. A barlangok m�ly�n tal�lt k�ziratok �vsz�zadokkal r�gebbinek bizonyultak, mint az addig ismeretes legr�gibbnek tartott �jsz�vets�gi ir�sok. Olyan k�ziratok is felsz�nre ker�ltek, amelyeket mind a zsid�, mind a kereszt�ny k�non kirekesztett szent k�nyveinek �sszes�tett kiad�saib�l �s igyekezett letagadni, m�g az eml�kezetb�l is kit�r�lni. (�ll�t�lag a zsid�k sz�m�ra az  Enoch k�nyvek t�l kereszt�nyek voltak, a IV.-V. sz�zadi kereszt�nyek sz�m�ra viszont t�lzottan zsid�k.) Az egyh�z az Enoch n�ven ismert �ssze�ll�t�snak minden el�rhet� p�ld�ny�t sikeresen megsemmis�tette, annak ellen�re, hogy a qumr�niak szent k�nyvnek tartott�k, ugyanakkor J�zus �s P�l apostol kedvenc referencia k�nyve volt. Nem minden ir�ni�t�l mentesen �gy ker�lt be a kereszt�ny egyh�zi szakirodalomba, mint "Enoch elveszett k�nyve".

Qumranban azonban az �vsz�zadok pora al�l t�bb p�ld�nya is el�ker�lt �s �gy f�ny vet�d�tt r�, mi�rt kellett elvesznie.  Az Enoch k�nyvek ugyanis sz�mos �jtestamentumban szerepl�, k�zel k�t �vezreden kereszt�l J�zusnak tulajdon�tott mond�st illetve tan�t�st tartalmaznak, k�ts�gbe vonva, illetve alapjaiban megrend�tve a kereszt�ny tanok �gi kinyilatkoztat�s�nak vagy ihletetts�g�nek, �s egyed�lval�s�g�nak �ll�t�s�t.

A tekercsek elrejt�s�nek oka egyfel�l lehetett a r�maiak megjelen�se, teh�t a ment�s. M�sfel�l azonban a k�z�ss�g z�rt jellege �s iratai egy r�sz�nek titkos volta is okot adhatott a rejteget�sre. Mivel a tekercsek rendszer szerint, �s nem sebtiben, v�letlenszer�en voltak elrejtve, felt�telezhet�, hogy a barlangokat eredetileg is k�nyvt�rk�nt haszn�lt�k, vagy haszn�laton k�v�l helyezett iratok rakt�rak�nt (gen�za).

A qumr�ni sz�vegek ford�t�sa az�rt f�r el egyetlen k�tetben, mert csak 12 tekercs maradt fenn t�bb-kevesebb �ps�gben (11 b�r �s 1 r�ztekercs). Az �sszes t�bbi anyag kisebb-nagyobb sz�vegt�red�k. Ezek tudom�nyos feldolgoz�s�val mindenesetre kider�lt, hogy eredetileg t�bb sz�z k�l�nb�z� k�zirat volt a cser�ped�nyekben.

Ami az iratok kor�t illeti, a radiokarbon-vizsg�lat a legt�bbet az i. e. 2. �s 1. sz�zadra teszi, b�r akad n�h�ny r�gebb irat is. Maguk az essz�nusok ugyan meg�rt�k az i. sz. 1. sz�zad k�zep�t, fennmaradt irataik mind Krisztus el�ttiek. Ami az iratok tartalm�t illeti, igen sokf�l�k, ugyanakkor bizonyos iratok (nyilv�n a fontosabbak) t�bb p�ld�nyban is fennmaradtak. A k�vetkez�k�ppen lehetne �ket csoportos�tani:

·         ismert bibliai szent�r�ssz�vegek (pl. 1-5M�zes, Zsolt�rok, �zsai�s)

·         a k�z�ss�g tan�t�i �ltal �rt biblia-komment�rok (pl. Habakuk-komment�r, �rtelmez�s a Kivonul�s k�nyv�r�l)

·         m�r ismert �s eddig ismeretlen zsid� apokrifek �s pszeudoepigraf�k (pl. Hen�k k�nyve, Jubileumok k�nyve, Pszeudo-D�niel, No� k�nyve)

·         a k�z�ss�g bels�, tan�t� jelleg� iratai (pl. Tan�t�s a b�lcsess�gr�l, Titkok k�nyve, Messianisztikus apokalipszis)

·         a k�z�ss�g saj�t liturgiai anyagai (pl. H�laad�sok, �ld�sok, Napi im�k, A szombati �g��ldozat dalai)

·         a k�z�ss�g bels�, szervezeti szab�lyzatai (pl. a K�z�ss�g szab�lyzata, Damaszkuszi irat, Templomtekercs)

·         egy�b (pl. papi �rszolg�latok beoszt�sa, napt�rak, horoszk�pok, az elrejtett kincseket lelt�roz� r�ztekercs).

A tekercseknek t�bb szempontb�l is nagy jelent�s�g�k van:

·         rengeteget megtudhattunk az essz�nusokr�l, akiket eddig csak t�rt�neti forr�sokb�l ismert�nk; a r�g�szeti leletek a forr�sok hiteless�g�t igazolt�k, �s fontos adatokkal szolg�lnak a zsid� t�rt�nelem eddig kev�ss� ismert szakasz�r�l, �s annak egy saj�tos szubkult�r�j�r�l;

·         a h�ber Bibli�nak a felfedez�sek el�tt ismert legr�gebbi m�solata az i. sz. 9. sz�zadb�l sz�rmazott; az i. e. 2. sz�zadban keletkezett qumr�ni bibliam�solatok egyfel�l 1000 �vvel visszatolt�k a birtokunkban lev� legr�gebbi h�ber m�solat kor�t, m�sfel�l a qumr�ni �s az eddig ismert (maszor�ta) sz�vegek �sszehasonl�t�s�val kider�lt, milyen nagy pontoss�ggal adt�k tov�bb a zsid� m�sol�k a Biblia sz�veg�t; mindez az �sz�vets�g sz�veg�nek hiteless�g�t bizony�tja;

·         az essz�nusok a kereszt�nys�g keletkez�s�nek idej�n m�g l�teztek; r�luk szerzett ismereteinkkel egyfel�l tov�bb finom�thatjuk a J�zus-korabeli zsid� vall�si viszonyokr�l alkotott k�pet, m�sfel�l az essz�nus �s a kereszt�ny tan�t�s, illetve k�z�ss�g k�z�tti k�l�nbs�gek felt�r�sa tov�bbi bizony�t�kul szolg�lt J�zus a kereszt�nys�g egyedis�ge mellett.

Val�ban, a t�j�kozatlan olvas� a k�nyv v�g�re �rve

nem juthat m�s k�vetkeztet�sre, mint hogy

- a mai kereszt�nys�gnek semmi k�ze az "eredeti" kereszt�nys�ghez,

- ennek az igazs�gnak a felismer�s�ben seg�tett a holt-tengeri tekercsek felfedez�se,

- a Vatik�n �s a t�bbnyire kereszt�ny tud�sok ellen�ll�sa ellen�re p�r tud�s �s �js�g�r� r�v�n most m�gis

kider�l az igazs�g.

A tekercseknek nincs jelent�s�ge a Bibli�t illet�en: Biblia tan�t�s�t nem m�dos�tott�k:

A sz�vegek bizony�tani fogj�k, hogy J�zus m�s volt, mint az �jsz�vets�g Krisztusa:

[Ha p�ld�ul a tekercsek j�val Krisztus el�ttre dat�lhat�k, akkor J�zus eredetis�ge �s egyedis�ge k�rd� jelez�dne meg, mert kider�lne, hogy n�h�ny �ltala haszn�lt sz� �s fogalom nem eg�szen az �v� volt, hanem egy m�r

meglev� gondolatsorb�l, tan�t�sb�l �s trad�ci�b�l fejl�d�tt , �gysz�lv�n m�r 'a leveg�ben volt'. Ha a tekercsek J�zuskor�b�l sz�rmaznak, vagy nem sokkal ezut�nr�l, akkor tal�n m�g sokkal k�nosabb a helyzet . F�lhaszn�lhat�k ugyanis annak kimutat�s�ra, hogy a tekercsekben szerepl� "Igaz Tan�t�" maga J�zus volt, akit kort�rsai nem tekintettek isteni

eredet�nek.

A legelfogadottabb �ll�spont szerint – amelyet gazdag r�g�szeti anyag t�maszt al� – a tekercsek szerz�i �s egyben elrejt�i is az essz�nusok lehettek. �k feladva a vil�g h�vs�gait, �nk�ntes sz�m�zet�sbe vonultak a sivatagi Kumr�nba, hogy tanulm�nyozz�k a T�rv�nyeket, �s v�rj�k a vil�g v�g�t. Szigor�an szervezett k�z�ss�gi �letet �ltek, s megvetett�k a nem k�z�j�k tartoz�kat. Felk�sz�lve v�rt�k a Messi�st �s a h�bor�t, amelyben �k, „a vil�goss�g fiai” gy�zedelmeskednek „a s�t�ts�g fiai”, a gonosz serege felett. Plinius k�zvetlen�l a Holt-tenger partj�ra helyezte �ket. „Az Asphaltites-t�t�l nyugatra, de ennek �rtalmas kig�z�lg�seit�l m�gis t�volabb lakik az esseniek nemzets�ge, kik a f�ldkereks�g �sszes n�peit�l elt�r�en csod�val hat�ros m�don, mag�nosan, p�nztelen�l, feles�gek n�lk�l, �s lemondva a szerelem gy�ny�reir�l, csup�n a p�lmaf�k t�rsas�g�ban �lnek.”

 A Qumr�ni barlangokban tal�lt leleteket legal�bb 4 nagy csoportra lehet osztani:

      1. A megtal�lt sz�vegek egy-negyed r�sze �sz�vets�gi bibliai sz�veg, az �r J�zus sz�let�se elõtti elsõ �s m�sodik sz�zadb�l.

      2. A leletek egy m�sik r�sze bibliai sz�vegekhez �rt komment�r, magyar�zat.

      3. Egy tov�bbi csoportot alkotnak az Apokr�f-, vagyis az �sz�vets�gi k�nonon k�v�li h�ber nyelvû iratok.

      4. V�g�l, a Qumr�nban �lõ essz�neus vall�si k�z�ss�g �let�vel foglalkozik az iratok egy m�sik r�sze.

�sszesen 202 bibliai sz�veget tartalmaz� leletet tal�ltak a 11 barlangban. Ebbõl 7 g�r�g, a t�bbi h�ber nyelvû. (A legt�bb bibliai sz�veget a 4-es barlangban tal�lt�k.)

      Az �sz�vets�g minden k�nyv�bõl tal�ltak r�szleteket, kiv�ve az Eszter k�nyv�t.

      Tal�n a legjelentõsebb k�z�l�k az 1-es barlangban megtal�lt �s az igen j� �llapotban megmaradt k�t teljes �zsai�s tekercs. Az egyik tekercs hossza 7.34 m�ter, 17 bõrdarabb�l �sszevarrva; 54 has�bon �zsai�s k�nyv�nek teljes sz�vege (66 r�sz) olvashat�.

A tekercsek tartalma

A felfedezett tekercsek �s k�ziratt�red�kek a k�vetkez�k�ppen csoportos�that�k:

• a kinyilatkoztat�s iratai (tkp. �sz�vets�g �s �sz�vets�gi apokrifek),

• komment�rok (�n. peserek), amik a kinyilatkoztat�s iratait magyar�zt�k,

• k�z�ss�gi im�kat tartalmaz� sz�vegek,

• a k�z�ss�g rendj�t le�r� sz�vegek,

• a k�z�ss�g b�lcsess�g�t/tud�s�t le�r� sz�vegek (pl. a b�lcs �let, de napt�r is!),

• titkos �s k�ztudott ismeretek jegyz�ke.

Ha ezt v�gig gondoljuk, l�thatjuk, hogy a holt-tengeri tekercsek tulajdonk�ppen egy vall�sos k�nyvt�r

darabjait k�pezt�k.

A Qumr�ni k�z�ss�g: essz�nusok3

A Qumr�nban folytatott r�g�szeti kutat�sok eredm�nyei �s a publik�lt tekercsek anyaga a tud�sokat vil�gszerte k�z�s gondolkod�sra k�sztette. Kialak�tottak teh�t egy k�z�s v�lem�nyt, �n. konszenzust, a qumr�ni k�z�ss�ggel kapcsolatban:

• a tekercsek �r�i zsid�k, nem kereszt�nyek,

• a tekercsek nyelve h�ber �s ar�mi, a g�r�g pedig �SZ ford�t�s,

• a k�z�ss�g �lete Kr.u. 68-69-ben lez�rult,

• Josephus Flavius is ezt er�s�ti meg,

• a tekercsek nem csak itt keletkezhettek, ink�bb k�nyvt�r lehetett,

• a k�z�ss�g �lete a Kr.e. 2. sz�zadt�l Kr. u. 68-ig tartott,

• a k�z�ss�g alap�t�i a jeruzs�lemi Templomb�l el�z�tt papok, vezet�j�k az „Igazs�g Tan�t�ja”,

• a teol�gi�juk nem egys�ges, 3 �vsz�zadot �lel fel,

• nagyra becs�ltek bizonyos apokrif iratokat,

• Josephus �s Philon essz�nusokat �rtak le ilyen m�don,

• ha essz�nusok voltak, akkor a legszigor�bb �ghoz tartoztak,

• ha valamely m�s k�z�ss�ghez tartoztak, akkor mind az essz�nus, mind a qumr�ni k�z�ss�g

l�tezett J�zus szolg�lata alatt.

.

A Qumr�ni k�z�ss�g �s a kereszt�nys�g

Az essz�nusokat nem eml�ti az �jsz�vets�g. Ugyan�gy, ahogy a qumr�ni dokumentumok sem eml�tik a kort�rs kereszt�nys�get. Sokak v�lem�nye szerint ez azt jelenti, hogy az essz�nusok azonosak a kereszt�nyekkel.

Ezt az �ll�t�st kort�rs forr�sokkal (pl. Josephus Flavius) k�nny� c�folni. De n�zz�nk meg n�h�ny olyan formai hasonl�s�got, amelyre ezek a v�lem�nyek t�maszkodnak:

• egyar�nt kereszteltek,

• vagyonk�z�ss�gben �ltek,

• 12 f�s test�let vezette �ket,

• mindkett�n�l megtal�lhat� a messianisztikus szeml�let,

• k�z�s �tkez�seket tartottak,

• hasonl� a sz�haszn�latuk,

• az Igazs�g Tan�t�ja �s J�zus egyar�nt haszn�lta a „vezekl�s” kifejez�st.

Az essz�nusok

Emellett a qumr�ni barlangokb�l nagy sz�mban ker�ltek el� a feltehet�leg a k�z�ss�g tagjai �ltal �rt, saj�t bels� �let�ket szab�lyoz�, tan�t�saikat �sszefoglal� tekercsek is. A zsid�s�g felekezettel, a farizeusokkal �s a szadduceusokkal szemben az essz�nusok a t�rsadalom perif�ri�j�n �l� ezoterikus k�z�ss�get alkottak. Tagjaik vagyonk�z�ss�gben �ltek, s a k�v�l�ll�kkal sem kereskedtek. Elutas�tott�k a h�zass�got, �s c�lib�tust fogadtak; a "beavatottak" feh�r �lt�zetet viseltek. Megtartott�k a szombatot �s a tisztul�si t�rv�nyeket, m�gpedig a farizeusokn�l is sokkalta szigor�bban. A jeruzs�lemi Szent�lyben bemutatott �ldozatokat azonban – t�bb forr�s szerint – elutas�tott�k, szint�gy a – nemcsak szerint�k – korrupt jeruzs�lemi paps�got. Puszt�ba k�lt�z�s�k f� okak�nt is ezt jel�lt�k meg: felekezet�k alap�t�ja, akit "Igazs�g Tan�t�ja" n�ven tiszteltek, szembeker�lt a jeruzs�lemi "Gonosz Papokkal", m�s n�ven "B�li�l Fiaival". M�sik jellegzetes von�suk a gy�gy�t�s ir�nti �rdekl�d�s: a szekta g�r�g elnevez�se (esszaioi) az ar�mi aszajja (gy�gy�t�k) sz�b�l ered. Josephus Flavius szerint a k�z�ss�g tagjai a gy�kerek �s k�vek gy�gy�t� erej�t is tanulm�nyozt�k. Az essz�nusok  r�gi atlantiszi lelkek  azt a feladatot t�zt�k ki maguk el�, hogy az �si tud�s seg�ts�g�vel kialak�tsanak egy olyan k�pz�si rendszert, amely k�pes arra, hogy a Messi�st k�ldet�s�re felk�sz�tse. Tudt�k, hogy a Megv�lt� az � k�z�ss�g�kb�l fog kiker�lni... Ez�rt a t�bbi zsid�t�l elk�l�n�lten, viszonylagos z�rk�zotts�gban, falusi k�z�ss�gekben, saj�t szab�lyaik szerint �ltek, �s k�l�nb�z� kik�pz� helyeket tartottak fenn. Ilyen volt pl. a h�res Qumran. Az egyiptomi beavatottakkal is kapcsolatban �lltak...
Az essz�nusok �tvett�k Atlantiszb�l az angyalkommunik�ci� rendszer�t a tizenk�t kir�lyangyallal egy�tt. � A folytonos kapcsolat az angyalokkal olyan k�l�nleges k�pess�gekkel ruh�zta fel �ket, mint pl. a szellemi gy�gy�t�s, �s bens�s�ges kapcsolat az �llatokkal �s a n�v�nyekkel. Az eg�szs�g �s a magas �letkor term�szetes volt, s�t az atlantisziakhoz hasonl�an a neh�zs�gi er�t is k�pesek voltak legy�zni� Az essz�nusok k�l�nb�z� helyeken egyfajta fogad�kat tartottak fenn, ahol az utaz�k sz�ll�st �s ell�t�st kaptak. V�ndorl�sai sor�n ezeken a sz�ll�shelyeken pihenhetett J�zus is nagysz�m� k�vet�ivel...
A tenger k�zel�ben fekv� Karmel hegy�n tal�lhat� k�zpontot egyetemi kolostork�nt k�pzelhetj�k el, ahol a mesterek a titkos tud�st tov�bbadt�k az ifjaknak. Aki beavatottk�nt hagyta el a Karmelt, alapos tud�ssal rendelkezett a Kabbala, a sz�mmisztika, a csillag�szat, a dr�gak�vek ismeret�ben. L�tnoki �s gy�gy�t� er�vel b�rt, ismerte az emberis�g eredet�nek �s c�lj�nak titkos �sszef�gg�seit �s term�szetesen tudott mindent, amit egy zsid�nak a bibli�r�l �s a t�rv�nyekr�l tudni kellett...
J�zus is essz�nus mesteri beavat�st nyert, de k�ldet�se �s val�di l�nye csak n�h�ny beavatott el�tt volt ismert..."

Az essz�nus mester c�lja:

- Az essz�nus mester mindig az Atya szeretet�vel �titatva szeml�li a vil�gegyetemet.
- Elfogadja f�ldi feladat�t �s teljes odaad�ssal �li azt �t.
- Nem �l elvontan a vil�gt�l, hanem mindk�t l�b�val szil�rdan a f�ld�n �ll.
- Tudja, mi a l�nyeges �s mi nem az, mert saj�t l�ny�vel tiszt�ban van.
- Nem �ll a dolgok felett, hanem azok k�zep�ben nyugszik, s �gy k�pes az esem�nyek bels� �sszef�gg�seit felismerni �s megtapasztalni.
- Ismeri a teremt�s mindh�rom m�v�t gondolatainkon, szavainkon, tetteinken kereszt�l.
- Tudat�ban van a j� �s rossz k�z�tti k�l�nbs�gnek �s annak, hogy j� �s rossz csak a mi �rt�krendszer�kben l�tezik.
- Tudja, hogy az univerzumban a legfontosabb a harm�nia, a j� �s rossz egyens�lya.
- Felismeri, hogy a f�ny �rny�k n�lk�l nem l�tezik, �s hogy mindennek van polarit�sa, amelyre sz�ks�g van.
- Egys�gben �l minden �l� strukt�r�val �s l�tez�vel.
- Az emberekben �s �llatokban �g� isteni t�z ir�nti al�zat, kiz�rja, hogy a v�dtelen teremtm�nyeknek sz�ks�gtelen f�jdalmat vagy k�rt okozzon.
- Csak sz�ks�gb�l, �letment�s, �s �letfenntart�s v�gett puszt�t el m�s �letet.
- Mindenfajta �letet a Mennyei Atya templomak�nt tisztel.
- A F�ld �s a term�szet az �l� anyja, seg�t�je �s gy�gy�t�ja test�nek, szellem�nek �s lelk�nek.
- �let�t tudatosan �li, annak ismeret�ben, mi�rt �s hova �rkezett a F�ldre.
- Felismeri a tan�t�sok alapelveit �s azt, hogy minden �l�l�nyt a kiegyenl�t�d�s t�rv�nye ir�ny�t.
- Tiszt�ban van azzal, hogy minden negativit�s �s betegs�g a diszharm�ni�b�l fakad.
- Megtanulta az anyag k�l�nb�z� rezg�seit felismerni, �s azokat �sszhangzatt� alak�tani.
- Gondolkod�sa nemcsak a mostani �letre korl�toz�dik. Az id�ben �lland� jelenk�nt tekinti a vil�g foly�s�t, j�v�, m�lt �s jelen eggy� v�lik az isteni harm�ni�ban.
- Mindennel �sszek�ttet�sben �ll, �gy a mag�ny �s az egyed�ll�t nem l�tezik sz�m�ra, �s megk�l�nb�zteti az �r�kk�val�t a muland�t�l.
- Lecsendes�lt lelke az Atya �l�ben nyugszik, �s tudja, hogy az Atya angyalai vezetik �t.
- Sz�m�ra a hal�l az Aty�hoz val� visszat�r�s kezdete, egy sz�let�s, vissza az �seredeti l�thez.
- Eg�sz l�ny�b�l az Atya szeretete sug�rzik, amely �lland�an benne lakozik, �sszek�tve a t�relemmel, a meg�rt�ssel, �s a tud�s b�k�j�nek j�s�g�val.